kategória
A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2023/2. számának megjelenése alkalmából. A Tanulmányok rovat három elemző cikket tartalmaz. Kovács Eleonóra Jókai Mór családtörténetei címmel ír a nagy mesemondóról, annak jogi ismereteit veszi...
Jókai Mór (1825-1904)A rokonság, a leszármazás, a családi iratok számontartásának igen racionális oka volt, hiszen az öröklés szempontjából a jogbiztosítás – vagyis az az igény, ami miatt a levéltárak is egyáltalán létrejöttek: a hiteles dokumentumok megőrzése és...
A nagykállói Kállay család címere (Forrás: Kállay Gyűjtemény)A Balogsemjén nemzetségbeli ősökre visszavezethető Kállay család tagjainak élete és munkássága szorosan összeforrt Szabolcs vármegye történelmével. A família táblabírák, főszolgabírók, alispánok hosszú sora...
A kivándorlók pontos számában olvasható eltérések okai az adatok különböző szempontú megszólaltatásában, értelmezésében rejlenek. Vannak, akik a Magyar királyi Statisztikai Hivatal hivatalos kivándorlási adatait tüntetik fel, ehhez esetleg hozzáteszik az illegális...
Az állami szerepvállalás fokozódó erősödésével a Habsburgok már az 1770-évektől egyre jobban érdeklődtek az egyházi anyakönyvek rendszeres és pontos vezetése, valamint azoknak a saját céljaikra történő felhasználása iránt. Ezért időnként beavatkoztak az anyakönyvek...
Az egyházi anyakönyvek vezetése abban a formában, ahogyan az ma is használatos, merőben újkori gondolat. Bár nyilvánvalóan voltak előzményei, csak a 16. századtól vált bevett szokássá az egyházban, hogy a keresztelésekről, házasságokról, temetésekről és egyéb egyházi...
Románia A z erdélyi és partiumi magyarság felekezeti és állami anyakönyveinek kutatása ma legalább négy irányban végezhető. Először a Román Állami Levéltár megyei kirendeltségeinél, másodszor a püspöki és érseki központi gyűjtőlevéltárakban, néhány esetben az adott...
Az anyakönyvezés története Magyarországon a 17. század elejére nyúlik vissza, az anyakönyvek azonban az egyház által vezetett közhiteles állami nyilvántartásokká csak II. József 1784-es császári rendeletével váltak. 1827-től két példányban vezették az anyakönyveket,...
Az első lépésekA korai Szilikon-völgyi garázscégek világát idéző fejlesztések kis lépésekben, zömmel saját keretből, olykor kis pályázatokkal megtoldva, vagy adott esetben az alacsony előfizetési díjak visszaforgatásával, „csináld magad” megoldásokkal valósultak meg,...
Kamarási kinevezésekre vonatkozó iratok Az uralkodó a 17. század első harmadától kezdve előszeretettel jutalmazta birodalma arra érdemes nemeseit kamarási címmel, ezzel igyekezett birodalma nemességét magához kötni. A törekvés sikerrel járt, a császári és királyi...