Az egyházi levéltárak egységes e-kutatási szolgáltatása, a Matricula

A jövő kutatóterme – most / Az egyházi levéltárak egységes e-kutatási szolgáltatása, a Matricula

2023. július
A Kárpát-medence általában legfeljebb néhány fős felekezeti levéltárai méretüknél fogva nem álmodhatnak százmilliós pályázatokról, ugyanakkor kezelésükben van a magyarországi 1895-ig terjedő eredeti anyakönyvi állomány nagyjából fele. Az internet és a digitalizáció megjelenése új eszközöket adott a levéltárak kezébe ennek az egyedülálló adatkincsnek a szolgáltatására. Az ennek jegyében 2008-ban megálmodott és 2022-re lépésenként megszületett Matricula rendszerrel az intézmények egyszerre törekedtek a szűk keresztmetszetek: a raktári kapacitás, a kutatóterem és a személyi állomány gondjait orvosolni. Az álom első elemei 2009-től Kalocsán, majd két évre rá Győrben, 2015-től pedig egyre több egyházi gyűjteményben kezdtek kiépülni. Miközben több intézmény a Hungaricana rendszerén is publikált levéltári iratokat, összesen másfél tucatnyi hazai egyházi levéltár, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház építette ki saját online dokumentumképeket – a reformátusok kivételével elsősorban anyakönyveket – szolgáltató kutatási rendszerét. Jelentős részük a már kitaposott utat, a kalocsai szoftverhátteret használta és koordináltan fejlesztette, miközben a vajdasági, az erdélyi és a burgenlandi anyakönyvek jelentős részét is elérhetővé tették.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.

bővebben
Tanító őseink

Tanító őseink

A tanfelügyelőségi iratok a családtörténet-kutatásban
Talán nem magától értetődő, ha valaki tanügyi hivatalok iratait ajánlja forrásként a családtörténetkutatók figyelmébe, pedig a vármegyei tanfelügyelőségek levéltári anyagai nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akiknek felmenői között alsófokú iskolákban tanító pedagógusok voltak. E hivatalok fondjai ugyanis olyan személyi és munkaügyi iratokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek egy-egy pedagógus pályájának alapos feltárására vagy a már meglévő ismeretek kiszélesítésére. Írásunkban példaként a jász-nagykun-szolnok vármegyei iratokra támaszkodunk, előtte azonban áttekintjük a tanfelügyelői hivatalok rövid történetét és a fennmaradt iratok kutatásának lehetőségeit.

bővebben
Felső-sziléziai felmenőim: a Ruszke család

Felső-sziléziai felmenőim: a Ruszke család

Személyes hangvételű kutatási beszámoló következik egy különlegesen szerencsés családkutatásról. A módszertani tanulságok és a kutatás csalódásai, kihívásai mellett megtudhatjuk, hogyan „szippantja be” a családkutatót őseinek múltja. Érdekes és tanulságos abból a szempontból is, hogy mind a képi források hasznosságáról, mind arról szemléletes képet nyújt, hogy az otthon fellelhető, családi levéltár hogyan lehet kiindulópontja a kutatásnak. Szó esik családi legendákról is, amelyek majd minden család történetében felbukkannak. Érdemes utánajárni ezeknek is, mert valóságalapjuk egyes esetekben igazolható. A szerző arra is rávilágít, hogy egy-egy család történetében miként jelennek meg a történelem olyan súlyos fordulatai is, mint a kitelepítés.

bővebben