Az egyházi levéltárak egységes e-kutatási szolgáltatása, a Matricula

A jövő kutatóterme – most / Az egyházi levéltárak egységes e-kutatási szolgáltatása, a Matricula

2023. július
A Kárpát-medence általában legfeljebb néhány fős felekezeti levéltárai méretüknél fogva nem álmodhatnak százmilliós pályázatokról, ugyanakkor kezelésükben van a magyarországi 1895-ig terjedő eredeti anyakönyvi állomány nagyjából fele. Az internet és a digitalizáció megjelenése új eszközöket adott a levéltárak kezébe ennek az egyedülálló adatkincsnek a szolgáltatására. Az ennek jegyében 2008-ban megálmodott és 2022-re lépésenként megszületett Matricula rendszerrel az intézmények egyszerre törekedtek a szűk keresztmetszetek: a raktári kapacitás, a kutatóterem és a személyi állomány gondjait orvosolni. Az álom első elemei 2009-től Kalocsán, majd két évre rá Győrben, 2015-től pedig egyre több egyházi gyűjteményben kezdtek kiépülni. Miközben több intézmény a Hungaricana rendszerén is publikált levéltári iratokat, összesen másfél tucatnyi hazai egyházi levéltár, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház építette ki saját online dokumentumképeket – a reformátusok kivételével elsősorban anyakönyveket – szolgáltató kutatási rendszerét. Jelentős részük a már kitaposott utat, a kalocsai szoftverhátteret használta és koordináltan fejlesztette, miközben a vajdasági, az erdélyi és a burgenlandi anyakönyvek jelentős részét is elérhetővé tették.
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban régóta hangsúlyosak az anyakönyvi kutatások, ennek egyik oka a Kalocsa-Bácsi, illetve a jogutód Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területi joghatósága, amely összességében a Duna–Tisza köze meghatározó részének katolikus népességét érinti. Délen egykor része volt Bács-Bodrog vármegye, a történelmi „Bácska” vidéke, északon pedig 1993-tól Bács-Kiskun megye területével azonos. A másik okot az átlagosnál jobb forrásadottságok jelentették, Kalocsán ugyanis 1826-tól kezdődően gyűjtötték a főegyházmegye területéről az anyakönyvi másodpéldányokat, míg más egyházmegyei központokban általában csak 1895-től. Az anyakönyvi információk tetemes része így egy helyen volt kutatható, ráadásul a nagyobb részt határon túlra került települések esetében, ahol a viharos 20. században lakosságcserék, kitelepítések is történtek.

bővebben
Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

A levéltárakban található információtömeg minél korszerűbb hasznosítása, az adatok strukturált módon való elérésének, ezáltal a kutatási folyamat magas szintű segítésének alapja az iratok megfelelő szintű feldolgozása. Ehhez a kutatott korszaktól és a forrásoktól függően nyelvi, paleográfiai ismeretek is szükségesek, ami sokszor megnehezíti a kutatást. Komoly feladat a feldolgozás akkor is, ha ugyan azonos szerkezetű, viszonylag jól olvasható, közelmúltbeli, viszont nagy tömegben fennmaradt iratok adatairól van szó. Különösen akkor, ha azok nem magyar nyelvűek, s nem latin betűvel feljegyzettek. Használva a technikai újításokat a mesterséges intelligencia alkalmazásával is közelíthetünk e kérdéshez, ily módon aknázva ki az információtömeget. Az adatok tömege nagy segítséget jelenthet nemcsak a kutatás, hanem a politikai döntések előkészítésében és a közigazgatás egyes területein is. Bár a mesterséges intelligencia egykor a sci-fi irodalom terméke volt, kutatása és alkalmazása jelenleg a számítástechnika egyik jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és gépi adaptációval is foglalkozik. Olyan tudományággá vált, amely a való élet problémáit próbálja megválaszolni. A mesterséges intelligencia által szabályozott rendszereket ma már széles körben használják a közgazdaságtan és az orvostudomány vagy akár a design területén is.

bővebben
A diszpenzációs iratok forrásértéke

A diszpenzációs iratok forrásértéke

Kutatásaink során tapasztalhattuk, hogy egy-egy házasságkötésessel kapcsolatban az egyházi anyakönyv megjegyzés rovatában konkrét iktatószámmal ellátott hivatkozás olvasható az egyházmegyei hatóság valamely engedélyére vonatkozóan. Ennek ismeretében érdemes a területileg illetékes egyházmegyei levéltárban kutatni, megkeresni az ügyszámhoz rendelhető aktát. A diszpenzációs iratok egykor elsődlegesen a házasságkötés egyházjogi érvényességét biztosították; ma pedig bőséges háttér-információt adnak a korabeli cselekményről, a családi kapcsolatokról, nemritkán a házasulandók vagyoni helyzetéről is.

bővebben