Az állami anyakönyvezés bevezetése

2023. július
Az egyházi anyakönyvezés Európában már jó 250-300 éves múltra tekintett vissza, amikor 1895-ben Magyarországon kötelező jelleggel bevezették az állami anyakönyvvezetést. Bár az egyházi anyakönyvek magánjellegű okiratok voltak, mégis – bizonyos értelemben – 1895-ig közokiratnak számítottak mivel addig nem volt más általános érvényű, a lakosság teljességére kiterjedő állami nyilvántartás.
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban régóta hangsúlyosak az anyakönyvi kutatások, ennek egyik oka a Kalocsa-Bácsi, illetve a jogutód Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területi joghatósága, amely összességében a Duna–Tisza köze meghatározó részének katolikus népességét érinti. Délen egykor része volt Bács-Bodrog vármegye, a történelmi „Bácska” vidéke, északon pedig 1993-tól Bács-Kiskun megye területével azonos. A másik okot az átlagosnál jobb forrásadottságok jelentették, Kalocsán ugyanis 1826-tól kezdődően gyűjtötték a főegyházmegye területéről az anyakönyvi másodpéldányokat, míg más egyházmegyei központokban általában csak 1895-től. Az anyakönyvi információk tetemes része így egy helyen volt kutatható, ráadásul a nagyobb részt határon túlra került települések esetében, ahol a viharos 20. században lakosságcserék, kitelepítések is történtek.

bővebben
Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

A levéltárakban található információtömeg minél korszerűbb hasznosítása, az adatok strukturált módon való elérésének, ezáltal a kutatási folyamat magas szintű segítésének alapja az iratok megfelelő szintű feldolgozása. Ehhez a kutatott korszaktól és a forrásoktól függően nyelvi, paleográfiai ismeretek is szükségesek, ami sokszor megnehezíti a kutatást. Komoly feladat a feldolgozás akkor is, ha ugyan azonos szerkezetű, viszonylag jól olvasható, közelmúltbeli, viszont nagy tömegben fennmaradt iratok adatairól van szó. Különösen akkor, ha azok nem magyar nyelvűek, s nem latin betűvel feljegyzettek. Használva a technikai újításokat a mesterséges intelligencia alkalmazásával is közelíthetünk e kérdéshez, ily módon aknázva ki az információtömeget. Az adatok tömege nagy segítséget jelenthet nemcsak a kutatás, hanem a politikai döntések előkészítésében és a közigazgatás egyes területein is. Bár a mesterséges intelligencia egykor a sci-fi irodalom terméke volt, kutatása és alkalmazása jelenleg a számítástechnika egyik jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és gépi adaptációval is foglalkozik. Olyan tudományággá vált, amely a való élet problémáit próbálja megválaszolni. A mesterséges intelligencia által szabályozott rendszereket ma már széles körben használják a közgazdaságtan és az orvostudomány vagy akár a design területén is.

bővebben
A diszpenzációs iratok forrásértéke

A diszpenzációs iratok forrásértéke

Kutatásaink során tapasztalhattuk, hogy egy-egy házasságkötésessel kapcsolatban az egyházi anyakönyv megjegyzés rovatában konkrét iktatószámmal ellátott hivatkozás olvasható az egyházmegyei hatóság valamely engedélyére vonatkozóan. Ennek ismeretében érdemes a területileg illetékes egyházmegyei levéltárban kutatni, megkeresni az ügyszámhoz rendelhető aktát. A diszpenzációs iratok egykor elsődlegesen a házasságkötés egyházjogi érvényességét biztosították; ma pedig bőséges háttér-információt adnak a korabeli cselekményről, a családi kapcsolatokról, nemritkán a házasulandók vagyoni helyzetéről is.

bővebben