kategória
A kutatás négy évtized budai családtörténetét vázolja fel. Hogyan éltek a török utáni korszak polgárai, hogy élték meg az újjáépítést, a betelepülést, majd a Rákóczi-szabadságharcot és az azt követő éveket. A vizsgálat középpontjában a városi nukleáris család áll, ám...
Talán ez a legnehezebb az összes közül: hitelesnek, pontosnak maradni és nem családtörténeti tanulmányt, hanem regényt alkotni. Ilyen esetben a felhasznált források, többnyire magániratok (levelek, naplók, memoárok), vagy a családi levéltárban őrzött hivatalos iratok...
Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771) I–IV. MTA Nyelvtudományi Intézete – Zala megye Önkormányzati Közgyűlése, Budapest–Zalaegerszeg, 1991–1998. (836, 893, 786, 639 oldal) L EA családtörténet-kutatás során nagy...
Jóllehet úgy hisszük, hogy híres ember gyermekének lenni kellemes lehet, és sok előnnyel járhat, a valóság gyakran ezzel ellentétes helyzetekről tanúskodik. A nagyközönség kíváncsisága, elvárásai, illetve a szülők hírnevének és teljesítményének az árnyéka sokszor...
A felsorolt nehézségek ellenére eredményesek lehetünk, akár a korai évszázadok esetében is, mert a kitartó munka és a szerencse segítségünkre lehet. Erre bizonyíték E. Kovács Péter könyve (Zsigmond császár koronázása Rómában), ahol a szerző egy teljes fejezetet...
A Galga-mente birtokos családjai 1541-ig. (Szerk. Odler Zsolt – Veres Gábor.) Aszód Városi Kulturális Központ, Aszód, 2018, 224 oldal (Múzeumi Füzetek 55.) Veresegyház népének névszerinti összeírásai 1546–1720. (Szerk. Kollega Tarsoly István.) Tarsoly Kiadó, Bp.,...
A folyóirat első füzetében több címertani tanulmány is helyet kapott, de azok genealógiai vonatkozásai folytán itt kell szólni ezekről is. Avar Anton A címerkérő folyamodványok jóváhagyása a 16–17. században (1–15.) című tanulmányának első része a 2021/2. füzetben...