Köszöntő

2023. július
A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2023/2. számának megjelenése alkalmából.
A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2023/2. számának megjelenése alkalmából.
A Tanulmányok rovat három elemző cikket tartalmaz. Kovács Eleonóra Jókai Mór családtörténetei címmel ír a nagy mesemondóról, annak jogi ismereteit veszi figyelme középpontjába. Jókai jól ismerte korának és a letűnt feudális kornak társadalmi és közigazgatási viszonyait. A regényeiben szereplő események, személyek és családtörténetek ugyan nem valóságosak, de a tökéletes cselekményvezetések és esetleírások olyan biztos talajon állnak, hogy olvasójuk akár minden szavát elhiheti.
A nagykállói Kállay család Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei és nyíregyházi gyökereiről értekezik Holmár Zoltán, a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény muzeológusa. A neves család története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, s évszázadokon keresztül ível át legismertebb tagjáig a miniszterelnök Kállay Miklósig, valamint gyermekéig, a gyűjteményalapító Kristófig.
A nagy kivándorlási hullámról szóló tanulmányunk a tengeren túlra kivándorolt másfél millió honfitársunkról szól. Érdekes adatokat tanulmányozhat az olvasó a kivándorlók valós számának máig sem pontosan lehetséges megállapításáról, a nemzetiségi rétegződés kivándorlást is érintő kérdéseiről. Mivel a korabeli adatok nagy különbségeket mutatnak, nehéz pontos számot mondani: a kikötői, az Amerikai Egyesült Államok Bevándorlási Hivatalának és a magyar Központi Statisztikai Hivatal adatait szembesítjük egymással.
Ahogy megígértük, Szakmai műhely rovatunk szinte teljes egészében az anyakönyveké. A tanulmányok felölelik e forrástípus történetét a kezdetektől az állami anyakönyvezés bevezetésén keresztül máig, sőt Halász János cikkéből megtudhatjuk az anyakönyvi kutatás lehetséges és szükségszerű változtatásának kérdését is, hiszen jogszabályi változás előtt állunk, s szerzőnk e változtatásnak egyik motorja. Fontos információkat ad a határon túli levéltárosok tanulmánya a környező országok anyakönyveinek kutatási feltételeiről, amelyek csak egy dologban egyeznek: mindenhol mások a lehetőségek. Rendkívül meggyőző kezdeményezés az egyházi levéltárak egységes E-kutatási szolgáltatása, a Matricula, ma már megkerülhetetlen. Az elmúlt tizenöt évben Kalocsáról kiindulva jutott el a legmagasabb szakmai szintig, s a Vajk Ádám által jegyzett cikk ígérete szerint a családkutatás jövőjét jelentő projekt tovább bővülve alapja lesz – ha már most nem az – a hazai családtörténetkutatásnak.
Szakmai műhelyünkben Fazekas István a Haus-, Hof- und Staatsarchiv családtörténeti vonatkozású iratait bemutató tanulmányának második, befejező része olvasható.
A Szemle egy 15. századi esemény családtörténeti vonatkozásaiba kalauzolja olvasóit. A neves történész, E. Kovács Péter könyve Luxemburgi Zsigmond 1433-ban történt császárrá koronázásának eseményeit írja le, s az uralkodót elkísérő magyar társadalmi elitet nevesíti alapos forrásmegjelöléssel, bemutatva egy virágzó kor nem mindennapi világát.
Lapunk olvasásához ezúton is jó szórakozást, tartalmas kikapcsolódást kíván,

Budapest, 2023. július 18-án

a szerkesztőség nevében

Dr. Kollega Tarsoly István
főszerkesztő

A címlapon Jókai Mór és Nagy Bella (Erdélyi Mór felvétele), illetve Jókai Mór és Laborfalvi Róza (Lengyel Samu felvétele) látható.
Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Jókai Mór családtörténetei – Sorsok, hagyatékok, válások, regények

Jókai Mór családtörténetei – Sorsok, hagyatékok, válások, regények

Szépirodalmi műveket olvasva rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen erőteljesen jelen van egyes alkotásokban a családtörténet számos szempontja, olyan jellemzők, amelyekkel a kutatók is találkozhatnak, csak jóval prózaibb formában, levéltári anyagokat tanulmányozva. A ma már sokak által nehezen olvashatónak tartott Jókai Mór szinte minden regényével egy külön világot teremtett, ám ezeknek a fiktív történeteknek a hátterében sok esetben – modellként, mintaként – a hétköznapok valós eseményei húzódtak. Jókai szinte mindenről írt, hatalmas mennyiségű művet alkotott, amelyek alapján tanulmányozható az élet csaknem minden szegmense, a művelődéstörténet gazdag forrásanyagát adva ezzel közvetetten az utókornak. Ha valaki a korabeli szalonélet, a divat, a vendéglátás vagy éppen az utazás, esetleg a gyógyítás tárgykörében akarna kutatni a 19. századra vonatkozóan, Jókai arra is forrásul szolgálna. A regények hátterében álló, nyersanyagul használt valóság, az ábrázolt családi kapcsolatok, történések, sőt még a művek cselekményében szerepet játszó dokumentumok is mind olyan jellemzők, amelyek arra utalnak, hogy e kor köztudatában erősen benne volt a rokoni kapcsolatok fontossága, a leszármazás követhetősége, de akár a családi legendák ismerete is.

A nagykállói Kállay család nyíregyházi emlékei

A nagykállói Kállay család nyíregyházi emlékei

A nagykállói Kállay család egyike a legrégibb nemesi famíliáknak. Nevét és előnevét a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lévő Nagykálló mezővárosról kapta, amelyet az oklevelek tanúsága szerint az államalapítás vagy a honfoglalás óta birtokol. 13. századi oklevelek tanúsítják, hogy a nagykállói Kállayak a Balogsemjén nembeli Ubul fiától, Mihálytól erednek. A família a 108 ősnemes nemzetség egyikétől, a Balogsemjén nemzetségből származik, s az évszázadok alatt számos magas rangú történelmi szereplőt adtak Magyarországnak, Kállay Miklós személyében egy miniszterelnököt is. Jelen tanulmány szerzője a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény történész-muzeológusa. A gyűjtemény 2023-ban harmincéves, a múlt évben a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége különdíjasa lett. A cikk a gyűjteményen keresztül mutatja be a Kállay család történetét.

Kivándorlók nyomában – Ellis Island

Kivándorlók nyomában – Ellis Island

„s kitántorgott Amerikába / másfél millió emberünk” írta Hazám című versében 1937-ben József Attila. A „Mi a magyar most? címmel a Szép Szó könyvheti antológiájában megjelent vers pontos társadalmi korrajzot és majdnem pontos számot tárt az olvasók elé a századforduló Magyarországáról. A költőt nem hibáztathatjuk „elnagyolt” adatáért, hiszen a vers e szavakkal hat elementáris erővel ma is – egyre aktuálisabban – a verskedvelő olvasóra, és már csak azért sem tehetünk szemrehányást, mert a bőséges tudományos szakirodalomban máig sincs konszenzus a pontos adatokat illetően.