San Rufino-katedrális (Assisi) keresztelési anyakönyvei a kezdetektől

Kulcs a családkutatáshoz: az egyházi anyakönyvek

2023. július
„Az elhunytak sorsáról nem akarunk tájékozatlanságban hagyni benneteket, testvérek, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reményük.” (1 Tessz, 4,13) A családkutatás vázát az anyakönyvi kutatás adja. Ezek az eredendően magánirat jellegű egyházi nyilvántartások azonban különféle hatások alatt sokat változtak, sorsuk felekezetenként, olykor helységenként különös fordulatokat vett. Az alábbiakban hazánk egyházi anyakönyveinek történeti vonatkozásait és példányainak lelőhelyeit ismertetik szerzőink.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban régóta hangsúlyosak az anyakönyvi kutatások, ennek egyik oka a Kalocsa-Bácsi, illetve a jogutód Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területi joghatósága, amely összességében a Duna–Tisza köze meghatározó részének katolikus népességét érinti. Délen egykor része volt Bács-Bodrog vármegye, a történelmi „Bácska” vidéke, északon pedig 1993-tól Bács-Kiskun megye területével azonos. A másik okot az átlagosnál jobb forrásadottságok jelentették, Kalocsán ugyanis 1826-tól kezdődően gyűjtötték a főegyházmegye területéről az anyakönyvi másodpéldányokat, míg más egyházmegyei központokban általában csak 1895-től. Az anyakönyvi információk tetemes része így egy helyen volt kutatható, ráadásul a nagyobb részt határon túlra került települések esetében, ahol a viharos 20. században lakosságcserék, kitelepítések is történtek.

bővebben
Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

A levéltárakban található információtömeg minél korszerűbb hasznosítása, az adatok strukturált módon való elérésének, ezáltal a kutatási folyamat magas szintű segítésének alapja az iratok megfelelő szintű feldolgozása. Ehhez a kutatott korszaktól és a forrásoktól függően nyelvi, paleográfiai ismeretek is szükségesek, ami sokszor megnehezíti a kutatást. Komoly feladat a feldolgozás akkor is, ha ugyan azonos szerkezetű, viszonylag jól olvasható, közelmúltbeli, viszont nagy tömegben fennmaradt iratok adatairól van szó. Különösen akkor, ha azok nem magyar nyelvűek, s nem latin betűvel feljegyzettek. Használva a technikai újításokat a mesterséges intelligencia alkalmazásával is közelíthetünk e kérdéshez, ily módon aknázva ki az információtömeget. Az adatok tömege nagy segítséget jelenthet nemcsak a kutatás, hanem a politikai döntések előkészítésében és a közigazgatás egyes területein is. Bár a mesterséges intelligencia egykor a sci-fi irodalom terméke volt, kutatása és alkalmazása jelenleg a számítástechnika egyik jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és gépi adaptációval is foglalkozik. Olyan tudományággá vált, amely a való élet problémáit próbálja megválaszolni. A mesterséges intelligencia által szabályozott rendszereket ma már széles körben használják a közgazdaságtan és az orvostudomány vagy akár a design területén is.

bővebben
A diszpenzációs iratok forrásértéke

A diszpenzációs iratok forrásértéke

Kutatásaink során tapasztalhattuk, hogy egy-egy házasságkötésessel kapcsolatban az egyházi anyakönyv megjegyzés rovatában konkrét iktatószámmal ellátott hivatkozás olvasható az egyházmegyei hatóság valamely engedélyére vonatkozóan. Ennek ismeretében érdemes a területileg illetékes egyházmegyei levéltárban kutatni, megkeresni az ügyszámhoz rendelhető aktát. A diszpenzációs iratok egykor elsődlegesen a házasságkötés egyházjogi érvényességét biztosították; ma pedig bőséges háttér-információt adnak a korabeli cselekményről, a családi kapcsolatokról, nemritkán a házasulandók vagyoni helyzetéről is.

bővebben