Házassági állami anyakönyv, 1899, Budapest VI. kerület. Jókai Mór és Grósz Bella bejegyzésével

Állami anyakönyvek kutatása a levéltárban – Jogszabályi környezet és problématérkép

2023. július
A levéltárhasználók közül az 1990-es évek óta a legmeghatározóbb kört a családjuk történetével foglalkozó, nem hivatásos kutatók jelentik. A családi múlt iránt széles körű társadalmi érdeklődés tapasztalható napjainkban is, a családi vonatkozású történeti adatok feltérképezésére pedig elsősorban a levéltárakban őrzött iratanyagból van lehetőség. A családtörténet-kutatók által használt, legtöbb releváns adatot tartalmazó iratanyagot az anyakönyvek jelentik, amelyek hosszú ideje dokumentálják a helyi közösséget érintő legfontosabb életeseményeket, demográfiai változásokat, családi viszonyokat, ezáltal adattartalmuk valamennyi lakosra kiterjed. Az alábbiakban az anyakönyvek és a kapcsolódó iratok levéltári kutatásával kapcsolatos jogszabályi környezetetről lesz szó, valamint az azok kutatásával összefüggő legfontosabb problémákkal is megismerkedhet az olvasó, a helyzet megoldására alkalmas lehetőségek felvázolásával párhuzamosan.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.

bővebben
Tanító őseink

Tanító őseink

A tanfelügyelőségi iratok a családtörténet-kutatásban
Talán nem magától értetődő, ha valaki tanügyi hivatalok iratait ajánlja forrásként a családtörténetkutatók figyelmébe, pedig a vármegyei tanfelügyelőségek levéltári anyagai nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akiknek felmenői között alsófokú iskolákban tanító pedagógusok voltak. E hivatalok fondjai ugyanis olyan személyi és munkaügyi iratokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek egy-egy pedagógus pályájának alapos feltárására vagy a már meglévő ismeretek kiszélesítésére. Írásunkban példaként a jász-nagykun-szolnok vármegyei iratokra támaszkodunk, előtte azonban áttekintjük a tanfelügyelői hivatalok rövid történetét és a fennmaradt iratok kutatásának lehetőségeit.

bővebben
Felső-sziléziai felmenőim: a Ruszke család

Felső-sziléziai felmenőim: a Ruszke család

Személyes hangvételű kutatási beszámoló következik egy különlegesen szerencsés családkutatásról. A módszertani tanulságok és a kutatás csalódásai, kihívásai mellett megtudhatjuk, hogyan „szippantja be” a családkutatót őseinek múltja. Érdekes és tanulságos abból a szempontból is, hogy mind a képi források hasznosságáról, mind arról szemléletes képet nyújt, hogy az otthon fellelhető, családi levéltár hogyan lehet kiindulópontja a kutatásnak. Szó esik családi legendákról is, amelyek majd minden család történetében felbukkannak. Érdemes utánajárni ezeknek is, mert valóságalapjuk egyes esetekben igazolható. A szerző arra is rávilágít, hogy egy-egy család történetében miként jelennek meg a történelem olyan súlyos fordulatai is, mint a kitelepítés.

bővebben