Közirat – magánirat – személyes irat – egodokumentumA hatályos levéltári törvény az államhatalmi és közigazgatási szervek, a jogszolgáltatási szervek, az önkormányzatok és minden más közfeladatot ellátó szerv által keletkeztetett iratokat köziratnak tekinti, míg a...
Kategória cikkei:
kategória
Szakmai műhely
Egészségügyi dokumentáció a családkutatás szolgálatában
Az elmúlt évtizedekben reneszánszát éli a családtörténet-kutatás, és ma már a lelkes érdeklődők közül sokan meglehetősen magabiztosan mozognak a források világában. Nemcsak neveket és évszámokat keresnek: a családjuk valódi történetét szeretnék részleteiben feltárni....
Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”
Az e forrástípusból nyerhető genealógiai adatok meglepően bőségesek lehetnek, jóllehet a gyakran terjedelmes vagy éppen idegen nyelvű szöveg első látásra el is fedheti előlünk az értékes adatsort. Az alábbiakban meghívótípusonként vesszük sorra az iratokban rejlő...
A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek
Az oral history, amelyet szóbeli történelem, elbeszélt történelem néven említenek leggyakrabban, voltaképpen történeti kutatási módszerként való felfedezése előtt is létezett, hiszen évszázadokkal ezelőtt is hasznosította az ember a szemtanúk, a visszaemlékezők...
A családtörténet-kutatás forrásai I.
Mit kutatunk? A családtörténet-kutatás a legalapvetőbb mikroközösség, a családtagok alkotta csoport és a közelebbi-távolabbi rokonság egymáshoz való viszonyát, a família szerkezetét, s az egyes családtagok életútjának ismeretében az egész kis vagy nagy család komplex...
Házasságkötéshez szükséges tanúsítványok III.
Nagyszalontán 1789. március 16-án különös bejegyzés került a református anyakönyvbe:„Máté Mihálynak Szalontán lakó tábori béresnek bizonyságlevelet adtam a’ felől hogy az a’ maga személyére nézve szabad személy és senkivel eddig házasságban nem volt, és nálunk egy...
Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.
A keresztelői, menyegzői/lakodalmi, valamint temetési meghívó- és értesítőlevelekkel (gyászjelentések, szomorúlevelek, szomorújelentések) mint az anyakönyvek előtti időszak genealógiai kutatásainak alapvető fontosságú forrásaival a 19. századtól kezdve foglalkoztak a...
Vadidegenek családtörténeteiből élő közösségi emlékezet – Hogyan lett egy Facebook-csoportból könyvsorozat és közösségi örökségprojekt?
Egy közösség születése Az „Óhazából az Újvilágba – Hungarian Roots & American Dreams” nevű kétnyelvű csoportban magyarországi és határon túli magyarok éppúgy jelen vannak, mint magyar gyökereikhez sokszor már csak kulturálisan vagy emlékek útján kapcsolódó...
Mesterségem címere – Foglalkozásnévi eredetű családnevek
Családneveink évszázadok során alakultak ki úgy, hogy az emberek megkülönböztetésére mellékneveket kezdtek használni. Ezek lehettek a származási helyre utalók (pl. Budai, Pesti, Veszprémi) külső vagy belső tulajdonságot jelölők (Kis, Nagy, Kövér, Bátor) vagy éppen...
Katolikusok a digitális térben – Online kutatási lehetőségek a székesfehérvári püspöki és székeskáptalani levéltárban
A levéltár 2002-ben indított forráskiadvány-sorozatot, amelynek legtöbb kötete 2024 óta a www.hungaricana.hu felületén is elérhető. Ezek közül az egyházmegye második világháborús mindennapjait plébániai jelentések által bemutató kötet stílusteremtővé is vált,...









