kategória
Könyvészeti és sajtóforrások mellett fontos tudni, hogy milyen jellegű levéltári iratokban találhatunk adatokat a témáról. A vizsgált épületek nagy többsége az 1945-ös államosítás után került a (vár)megyei közigazgatás látókörébe, s így a források jelentős része is a...
Az állami szerepvállalás fokozódó erősödésével a Habsburgok már az 1770-évektől egyre jobban érdeklődtek az egyházi anyakönyvek rendszeres és pontos vezetése, valamint azoknak a saját céljaikra történő felhasználása iránt. Ezért időnként beavatkoztak az anyakönyvek...
Az egyházi anyakönyvek vezetése abban a formában, ahogyan az ma is használatos, merőben újkori gondolat. Bár nyilvánvalóan voltak előzményei, csak a 16. századtól vált bevett szokássá az egyházban, hogy a keresztelésekről, házasságokról, temetésekről és egyéb egyházi...
Románia A z erdélyi és partiumi magyarság felekezeti és állami anyakönyveinek kutatása ma legalább négy irányban végezhető. Először a Román Állami Levéltár megyei kirendeltségeinél, másodszor a püspöki és érseki központi gyűjtőlevéltárakban, néhány esetben az adott...
Az anyakönyvezés története Magyarországon a 17. század elejére nyúlik vissza, az anyakönyvek azonban az egyház által vezetett közhiteles állami nyilvántartásokká csak II. József 1784-es császári rendeletével váltak. 1827-től két példányban vezették az anyakönyveket,...
Az első lépésekA korai Szilikon-völgyi garázscégek világát idéző fejlesztések kis lépésekben, zömmel saját keretből, olykor kis pályázatokkal megtoldva, vagy adott esetben az alacsony előfizetési díjak visszaforgatásával, „csináld magad” megoldásokkal valósultak meg,...
Kamarási kinevezésekre vonatkozó iratok Az uralkodó a 17. század első harmadától kezdve előszeretettel jutalmazta birodalma arra érdemes nemeseit kamarási címmel, ezzel igyekezett birodalma nemességét magához kötni. A törekvés sikerrel járt, a császári és királyi...
H ozzátartozóinkat halálukkor nagy valószínűséggel ott temették el, ahol éltek. A sírokon találhatunk adatokat az elhunytakon kívül családtagjaikra, rokonaikra vonatkozóan is, hiszen Mária Terézia rendelete értelmében a temetéskor arra kellett tekintettel lenni,...
A Magyar Királyság 1526 és 1918 között közel 400 éven át volt része a Habsburgok összetett államának, amely különböző jogcímen több tucat királyságot, hercegséget, grófságot, őrgrófságot, tartományt fogott össze, és vagy tucatnyi nép számára biztosított életkeretet....
A FORRÁSTÍPUS ELŐZMÉNYE A gyászjelentések megjelenése előtt, a 18. század közepétől úgynevezett szomorújelentésekben tájékoztatták egymást írásban a halálesetekről azok, akik ezt megtehették. Eredetileg kézzel, levél formában, egyéni hangvételben készültek e...