Fazekas István

A Haus-, Hof- und Staatsarchiv raktára, III. szint

A Haus-, Hof und Staatsarchiv családtörténeti vonatkozású iratai I.

2023. március
KÜLÜGYI ÉS UDVARTARTÁSI IRATOK A magyar nemeslevelek tekintélyes részén keltezési helyként Bécs szerepel. Ez a hivataltörténet rejtelmeiben kevésbé jártas kutatóban azt a képzetet kelti, hogy érdemes családja nemesítésére vonatkozólag a bécsi központi levéltárakban további kutatásokat végezni. Sajnos ez az esetek többségében nem jár eredménnyel, a rangemelés ugyanis a Habsburg Monarchiában mindig is magyar belügy maradt, a nemesleveleket, bárói vagy grófi rangra emelő okleveleket mindig a Magyar Udvari Kancellária állította ki, amelynek levéltára Budapesten a Magyar Nemzeti Levéltárban található. Magyar nemesítési ügyben tehát nem érdemes Bécsbe utazni, a bécsi központi levéltárak (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Kriegsarchiv, ma mindannyian az Österreichisches Staatsarchiv, azaz az Osztrák Állami Levéltár taglevéltárai) azonban mégis számos esetben hasznos segítséget tudnak nyújtani a családi múlt iránt érdeklődőknek. A Habsburg Monarchia központi igazgatását őrző levéltárak közül ezúttal a Haus-, Hof- und Staatsarchiv külügyi és udvartartási iratait, míg a következő számunkban a levéltár kamarási kinevezésekre vonatkozó iratokat, továbbá a rendi és a családi levéltárakat mutatjuk be.
2023/1 | Szakmai műhely
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

Szerző: | 2026. január | ,

A számos genealógiai adatot tartalmazó, ugyanakkor művelődéstörténeti szempontból is érdekes források – a keresztelői, házassági és temetési meghívó- és értesítőlevelek – általános jellemzőivel a tanulmány előző lapszámban megjelent I. része foglalkozott. E közlemény a forrástípusból nyerhető genealógiai adatok – számos példával szemléltetett – részletesebb bemutatására vállalkozik, hiszen leginkább ez kelti fel a családtörténettel foglalkozó kutatók érdeklődését.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

Szerző: | 2026. január | ,

Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adat tartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szem pontjából hasznos lehet. A családtörténet-kutatás sajátos „alapanyagai” a személyes emlékezet forrásai, a naplók, a memoárok (emlékiratok), a különböző célból készült önéletrajzok, de a magán- levelek is. Az említett írott források mellett ide tartozik az oral history, az elbeszélt történelem, a személyes szóbeli emlékezés is. Az egyén emlékei egy sajátos szemszögből, a család közvetlen közeléből mutatják meg a múlt eseményeit a kutató számára. Családtörténeti adatain túl egy ilyen emlékezésből megismerhető, hogy a történelem makroszinten bekövetkezett eseményei miként hatottak a kutatott családra.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai I.

A családtörténet-kutatás forrásai I.

Szerző: | 2025. október | ,

Családtörténet-kutatás forrásai címmel sorozatot indítunk, amely kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörté net-kutatás szempontjából hasznos lehet. A kiindulópont a keresett adat és a fellelhetőség. Olyan útmutató-sorozatot adunk közre, amely a családtörténet-kutatás módszertanát, a különböző típusú- (és fenntartású) gyűjtemények (levéltár, könyvtár, múzeum) őrizetében lévő és a kutatáshoz felhasználható források legfőbb jellemzőit, valamint az interneten elérhető adatbázisok sorát és használatát is ismerteti tekintet nélkül azok létrehozóira, vagy az őrző intézményekre. E tanulmányok nemcsak haladó kutatókhoz szólnak, de az ajánlott kiadványok és adatbázisok tájékoztatóinak elolvasása, illetve a kutatói rutin megszerzése a kezdő kutatók számára nélkülözhetetlen az eredményes munkához.

bővebben