A Haus-, Hof- und Staatsarchiv raktára, III. szint

A Haus-, Hof und Staatsarchiv családtörténeti vonatkozású iratai I.

2023. március
KÜLÜGYI ÉS UDVARTARTÁSI IRATOK A magyar nemeslevelek tekintélyes részén keltezési helyként Bécs szerepel. Ez a hivataltörténet rejtelmeiben kevésbé jártas kutatóban azt a képzetet kelti, hogy érdemes családja nemesítésére vonatkozólag a bécsi központi levéltárakban további kutatásokat végezni. Sajnos ez az esetek többségében nem jár eredménnyel, a rangemelés ugyanis a Habsburg Monarchiában mindig is magyar belügy maradt, a nemesleveleket, bárói vagy grófi rangra emelő okleveleket mindig a Magyar Udvari Kancellária állította ki, amelynek levéltára Budapesten a Magyar Nemzeti Levéltárban található. Magyar nemesítési ügyben tehát nem érdemes Bécsbe utazni, a bécsi központi levéltárak (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Kriegsarchiv, ma mindannyian az Österreichisches Staatsarchiv, azaz az Osztrák Állami Levéltár taglevéltárai) azonban mégis számos esetben hasznos segítséget tudnak nyújtani a családi múlt iránt érdeklődőknek. A Habsburg Monarchia központi igazgatását őrző levéltárak közül ezúttal a Haus-, Hof- und Staatsarchiv külügyi és udvartartási iratait, míg a következő számunkban a levéltár kamarási kinevezésekre vonatkozó iratokat, továbbá a rendi és a családi levéltárakat mutatjuk be.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.

bővebben
Tanító őseink

Tanító őseink

A tanfelügyelőségi iratok a családtörténet-kutatásban
Talán nem magától értetődő, ha valaki tanügyi hivatalok iratait ajánlja forrásként a családtörténetkutatók figyelmébe, pedig a vármegyei tanfelügyelőségek levéltári anyagai nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akiknek felmenői között alsófokú iskolákban tanító pedagógusok voltak. E hivatalok fondjai ugyanis olyan személyi és munkaügyi iratokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek egy-egy pedagógus pályájának alapos feltárására vagy a már meglévő ismeretek kiszélesítésére. Írásunkban példaként a jász-nagykun-szolnok vármegyei iratokra támaszkodunk, előtte azonban áttekintjük a tanfelügyelői hivatalok rövid történetét és a fennmaradt iratok kutatásának lehetőségeit.

bővebben
Felső-sziléziai felmenőim: a Ruszke család

Felső-sziléziai felmenőim: a Ruszke család

Személyes hangvételű kutatási beszámoló következik egy különlegesen szerencsés családkutatásról. A módszertani tanulságok és a kutatás csalódásai, kihívásai mellett megtudhatjuk, hogyan „szippantja be” a családkutatót őseinek múltja. Érdekes és tanulságos abból a szempontból is, hogy mind a képi források hasznosságáról, mind arról szemléletes képet nyújt, hogy az otthon fellelhető, családi levéltár hogyan lehet kiindulópontja a kutatásnak. Szó esik családi legendákról is, amelyek majd minden család történetében felbukkannak. Érdemes utánajárni ezeknek is, mert valóságalapjuk egyes esetekben igazolható. A szerző arra is rávilágít, hogy egy-egy család történetében miként jelennek meg a történelem olyan súlyos fordulatai is, mint a kitelepítés.

bővebben