Mit kutatunk? A családtörténet-kutatás a legalapvetőbb mikroközösség, a családtagok alkotta csoport és a közelebbi-távolabbi rokonság egymáshoz való viszonyát, a família szerkezetét, s az egyes családtagok életútjának ismeretében az egész kis vagy nagy család komplex...
Kovács Eleonóra
Óhazából az Újvilágba
Az Óhazából az Újvilágba című kiadvány több szempontból is tanulságos és kutatást ösztönző lehet a családtörténet-kutatók számára. A magyar családok közül sokakat érint a 19. század végén, a 20. század elején, majd több hullámban a század folyamán történt, az amerikai...
Őseink nyomában – Levéltári kiállítás Miskolcon
A társadalom részeként életünk minden fontosabb eseményéhez, legyen szó a születésről, a házasságkötésről, a munkába állásról vagy éppen otthonunk időleges vagy végleges elhagyásáról, valamilyen hivatali rítus kapcsolódik, amelynek megtörténtét egy vagy több irat...
Házasság a régi Magyarországon
Péter Katalin nem a közelmúltban megjelent könyve leginkább a tőlünk már a távoli múltban lévő történések, egy-egy folyamat, esemény, jelenség helyes értelmezésére tanít, valamint a források megfelelő kezelésére, faggatására, a jó kérdésfeltevésre. Mindezek nem...
Házasság Budán
A kutatás négy évtized budai családtörténetét vázolja fel. Hogyan éltek a török utáni korszak polgárai, hogy élték meg az újjáépítést, a betelepülést, majd a Rákóczi-szabadságharcot és az azt követő éveket. A vizsgálat középpontjában a városi nukleáris család áll, ám...
Jókai Mór családtörténetei – Sorsok, hagyatékok, válások, regények
Jókai Mór (1825-1904)A rokonság, a leszármazás, a családi iratok számontartásának igen racionális oka volt, hiszen az öröklés szempontjából a jogbiztosítás – vagyis az az igény, ami miatt a levéltárak is egyáltalán létrejöttek: a hiteles dokumentumok megőrzése és...
Családtörténet és síremlékek
A SzentHáromság temető A székesfehérvári Szent Háromság (ismertebb nevén Hosszú) temető a legrégebbi jelenleg is működő székesfehérvári sírkert, s mint ilyen, magán hordozza az elmúlt 2-3 száz év történetét. Már a török kor után a Palotai kapun túli temetőként említi...






