Kovács Eleonóra

főszerkesztő-helyettes levéltáros, történész, szerkesztő Kutatóként, szerzőként régóta foglalkozik családtörténettel. Tanulmányok, önálló kötetek, tudományos és ismeretterjesztő publikációk fűződnek a nevéhez. Mindezek mellett kutatási területe a 19. századi művelődéstörténet, egyháztörténet, valamint a színháztörténet. A Levéltári Szemle főszerkesztője, a Turul szerkesztője, és az Evangélikus Élet magazin Thesaurus történeti rovatának vezetője. A Magyar Levéltárosok Egyesületének választmányi tagja, a Magyarországi Egyházi Levétárosok Egyesülete Intéző Bizottságának tagja.
A családtörténet-kutatás forrásai I.

A családtörténet-kutatás forrásai I.

Mit kutatunk? A családtörténet-kutatás a legalapvetőbb mikroközösség, a családtagok alkotta csoport és a közelebbi-távolabbi rokonság egymáshoz való viszonyát, a família szerkezetét, s az egyes családtagok életútjának ismeretében az egész kis vagy nagy család komplex...

bővebben
Óhazából az Újvilágba

Óhazából az Újvilágba

Az Óhazából az Újvilágba című kiadvány több szempontból is tanulságos és kutatást ösztönző lehet a családtörténet-kutatók számára. A magyar családok közül sokakat érint a 19. század végén, a 20. század elején, majd több hullámban a század folyamán történt, az amerikai...

bővebben
Őseink nyomában – Levéltári kiállítás Miskolcon

Őseink nyomában – Levéltári kiállítás Miskolcon

A társadalom részeként életünk minden fontosabb eseményéhez, legyen szó a születésről, a házasságkötésről, a munkába állásról vagy éppen otthonunk időleges vagy végleges elhagyásáról, valamilyen hivatali rítus kapcsolódik, amelynek megtörténtét egy vagy több irat...

bővebben
Házasság a régi Magyarországon

Házasság a régi Magyarországon

Péter Katalin nem a közelmúltban megjelent könyve leginkább a tőlünk már a távoli múltban lévő történések, egy-egy folyamat, esemény, jelenség helyes értelmezésére tanít, valamint a források megfelelő kezelésére, faggatására, a jó kérdésfeltevésre. Mindezek nem...

bővebben
Házasság Budán

Házasság Budán

A kutatás négy évtized budai családtörténetét vázolja fel. Hogyan éltek a török utáni korszak polgárai, hogy élték meg az újjáépítést, a betelepülést, majd a Rákóczi-szabadságharcot és az azt követő éveket. A vizsgálat középpontjában a városi nukleáris család áll, ám...

bővebben
Családtörténet és síremlékek

Családtörténet és síremlékek

A SzentHáromság temető A székesfehérvári Szent Háromság (ismertebb nevén Hosszú) temető a legrégebbi jelenleg is működő székesfehérvári sírkert, s mint ilyen, magán hordozza az elmúlt 2-3 száz év történetét. Már a török kor után a Palotai kapun túli temetőként említi...

bővebben
Családfa Kiadó logója