A síremlék az 1930-as években (Szent István Király Múzeum fotótára)

Családtörténet és síremlékek

2023. február
Egy-egy temető síremlékei között járva valóságos település- és családtörténeti utazáson vesz részt az oda látogató. A síremlékek épp úgy történeti emlékek, mint az írott, nyomtatott források vagy a tárgyak, s a rajtuk található genealógiai adatokat tartalmazó feliratok mellett, egyéb információkat is hordoznak. A síremlékeken szereplő címer, személyábrázolás, portré, esetleg vers vagy egyéb felirat is vizsgálódásunk tárgya lehet. Az információk természetesen csak más forrásokkal kiegészülve adnak viszonylag teljes képet. Napjainkban már sok közgyűjtemény számtalan dokumentuma érhető el az interneten a Hungaricana közgyűjteményi portálon, illetve más gyűjteményi honlapokon (gyászjelentés-gyűjtemény, végrendeletek, válási dokumentumok, címereslevelek, tervrajzok, sajtó), megsokszorozva ezzel a kutatható iratok körét, amelyek segítségével – megfelelő kutatási módszert alkalmazva – nagyon sok adat megtudható. Ha ezt kiegészítjük a levéltárakban található egyelőre még nem digitalizált, de segédletekkel megfelelően ellátott iratok kutatásával, nagyon gazdag adatgyűjtés lehet a munkánk eredménye. Ízelítőül néhány példa a székesfehérvári Szent Háromság temetőben nyugvó személyek, családok történetéből, amelyhez a cikk végén található szakirodalom valamennyi kötete interneten hozzáférhető.
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc (1751–1823) a Jászkun kerület első földmérője volt 1779 és 1819 között, sőt a kora újkori magyar földmérés és vízrendezés egyik jelentős személyiségének is tekintehető, aki úttörő munkát végzett a hatalmas kiterjedésű alföldi térségben. Családjának története is fordulatos, sok tanulságot rejt magában. Sorsa és munkássága egyúttal azt is példázza, hogy egy-egy ma már félig-meddig elfeledett létesítmény alkotójáról és családjáról alapos kutatás során számos információ tárható fel.

bővebben
A „koldus báró” Wardener család borsodi ága

A „koldus báró” Wardener család borsodi ága

Az 1912-es stockholmi olimpia egyik nagy magyar reménysége, majd csalódása, báró Wardener
Iván története a mai napig foglalkoztatja a sporttörténet kedvelőit. A „részeges báró” italozó életmódja okán nemzetközi sportsikereket nem arathatott ugyan, de kiemelkedő tehetsége és szerethető egyénisége miatt azonban sokakban maradandó emlékeket hagyott. Rokonszenves, az öngúnyt sem nélkülöző, felvágástól mentes személyiségéhez az is hozzájárult, hogy bár igen előkelő családból származott, ő maga pályatársai legszegényebbje volt, akinek ruházata mindössze két öltönyből állt. De mi vezetett egy bárói család elszegényedéséhez, s hogyan alakult a família további sorsa a 20. században?

bővebben
Családtörténet és nyomdászattörténet találkozása

Családtörténet és nyomdászattörténet találkozása

Minden család és személy történetében lényeges, hogy milyen foglalkozást, hívatást űzött élete során, hiszen az emberi életút jelentős részét kiteszi a munkával töltött időszak, arról nem is beszélve, hogy a család megélhetése szempontjából sem közömbös a gyakorolt szakma. Különösen évszázadokkal ezelőtt nem volt jellemző a szabad pályaválasztás, sok esetben az utód az előző nemzedék üzletét, cégét vitte tovább, így dinasztiák jöttek létre egy-egy foglalkozáson belül. Erre olvashatunk néhány példát e tanulmányban.

bővebben