Az új E-Kutatás meghirdetése 2011-ben a levéltár honlapján

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

2024. január
A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban régóta hangsúlyosak az anyakönyvi kutatások, ennek egyik oka a Kalocsa-Bácsi, illetve a jogutód Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területi joghatósága, amely összességében a Duna–Tisza köze meghatározó részének katolikus népességét érinti. Délen egykor része volt Bács-Bodrog vármegye, a történelmi „Bácska” vidéke, északon pedig 1993-tól Bács-Kiskun megye területével azonos. A másik okot az átlagosnál jobb forrásadottságok jelentették, Kalocsán ugyanis 1826-tól kezdődően gyűjtötték a főegyházmegye területéről az anyakönyvi másodpéldányokat, míg más egyházmegyei központokban általában csak 1895-től. Az anyakönyvi információk tetemes része így egy helyen volt kutatható, ráadásul a nagyobb részt határon túlra került települések esetében, ahol a viharos 20. században lakosságcserék, kitelepítések is történtek.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Családkutatás a debreceni református levéltárban

Családkutatás a debreceni református levéltárban

A hazai református felekezet legnagyobb iratgyűjteményét őrzi a Tiszántúli Református Egyházkerület
Levéltára, amely több mint 1800 iratfolyóméteres állományával a második legnagyobb magyar
egyházi levéltár. A történelem viharai által viszonylag megkímélt anyagai mind a Tiszántúl, mind
a Partium, a Bánság és Kárpátalja családkutatói számára is értékes, felfedezésre váró adatokat
tartalmaznak. A kutatást különösen segíti, hogy hagyományosan – a legnehezebb időkben is – a rendezettség és tisztaság mintaképének tartották a segédletekkel alaposan ellátott levéltárat.

bővebben
Mi a „jó gyakorlat”? Adatbázis, adatkarbantartás és -feldolgozás, -megjelenítés

Mi a „jó gyakorlat”? Adatbázis, adatkarbantartás és -feldolgozás, -megjelenítés

A személyi számítógépek elterjedése –immár jó négy évtizede –forradalmasította az adatok és a szövegek feldolgozását, amely így szinte minden ipari és szellemi tevékenység központi folyamatainak egyikévé vált, nemkülönben a genealógiában. A legnagyobb innováció ezen a területen az anyakönyvek digitalizálása és globálisan elérhetővé tétele az interneten, valamint a korszerű számítógépes adatbázis-kezelő programok alkalmazása a kutatási adatok tárolásárára, feldolgozására.

bővebben
Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.

bővebben
Tanító őseink

Tanító őseink

A tanfelügyelőségi iratok a családtörténet-kutatásban
Talán nem magától értetődő, ha valaki tanügyi hivatalok iratait ajánlja forrásként a családtörténetkutatók figyelmébe, pedig a vármegyei tanfelügyelőségek levéltári anyagai nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akiknek felmenői között alsófokú iskolákban tanító pedagógusok voltak. E hivatalok fondjai ugyanis olyan személyi és munkaügyi iratokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek egy-egy pedagógus pályájának alapos feltárására vagy a már meglévő ismeretek kiszélesítésére. Írásunkban példaként a jász-nagykun-szolnok vármegyei iratokra támaszkodunk, előtte azonban áttekintjük a tanfelügyelői hivatalok rövid történetét és a fennmaradt iratok kutatásának lehetőségeit.

bővebben