Köszönjük Tisztelt Olvasóinknak, hogy az elmúlt évben kitartottak mellettünk, s így lapszámaink egy induló népszerű-tudományos folyóirat fogyási statisztikáihoz képest az elvárt kétszeresével kelnek el, így lapunk megérhette a második évfolyamot.
Jelen számunk tanulmány rovatában öt cikket olvashatnak. Hermann Róbert a Görgey család nyolc évszázados történetét írta meg. Ezúttal a legismertebb családtag, a 48-as tábornok, Görgei Artúr személye nem kerül előtérbe, ellenben jó áttekintést kaphatunk a Szepes vármegye egy részét a 13. században szlávokkal betelepítő Görgey család történetének kezdeteiről, a reformáció elterjedésében betöltött szerepükről, egészen a 19. századi fontosabb eseményekig.
Pest városának régi, még a Fiumei úti sírkert előtti temetőiről értekezik Eötvös György. Pesti sétáink alkalmával nem is sejtjük, hogy a mai belváros területén milyen szép számú és nagy kiterjedésű temetők voltak városszerte, amelyeket az idők során, a város fejlődésekor felszámoltak.
Pest városának régi, még a Fiumei úti sírkert előtti temetőiről értekezik Eötvös György. Pesti sétáink alkalmával nem is sejtjük, hogy a mai belváros területén milyen szép számú és nagy kiterjedésű temetők voltak városszerte, amelyeket az idők során, a város fejlődésekor felszámoltak.
Farkas Kristóf Vince írása a Jászkun kerület első földmérőjéről, idősebb Bedekovich Lőrincről, szakmai munkásságáról és családja történetéről szól. A cikk megírására való felkérést egy jó pár évvel ezelőtti karcagi kirándulás ihlette. A folyóvíz, sőt bármilyen víz nélkül, lenyűgöző látványt nyújtva a puszta közepén áll egy nagy méretű, Bedekovich által tervezett kőhíd. Egykoron alatta zúgott a Zádor-ér, amely a híd 1809. évi megépítése után két évtizeddel elsodorta a kilenclyukú híd két szélét. A ma már csak öt nyílásával látható építmény megindítja a történelem iránt fogékony elmét; ezen gyalogolt át Petőfi Sándor, amikor a pusztát járta, s ezen kocsizott át 1849 januárjában a Debrecenbe tartó országgyűlés és a kormány.
Szociográfiai tanulmánynak is megfelel Kis József munkája, amely a 18. század végén hazánkba érkezett báró Wardener családról szól. 20. századi elszegényedésüket és hányatott sorsuk alakulását mutatja be a szerző.
Szociográfiai tanulmánynak is megfelel Kis József munkája, amely a 18. század végén hazánkba érkezett báró Wardener családról szól. 20. századi elszegényedésüket és hányatott sorsuk alakulását mutatja be a szerző.
Két tanulmánnyal folytatjuk a munka világa családkutatási vonatkozású iratainak bemutatását. Most a hazai nyomdászok történetével foglalkozunk; a tanulmány rovatban több nyomdászcsaládra tér ki Kis Krisztián Bálint, míg a szakmai műhely rovatban egy olvasói levélből szerkesztett cikk kapott helyet: a nyomdaalapító Ruszke Lipót személyétől kiinduló családtörténet-kutatási eredményeket és a kutatás tanulságait ismerteti Németh László.
A szakmai műhely rovatban olvasható még Tóth Vilmos cikke a győri temetőben található síremlékek családtörténeti forrásként való felhasználásáráról, valamint Lakatos Andornak a kalocsai Matricula-Historia-online-ról szóló összegzés igényével megírt tanulmánya.
A mesterséges intelligencia levéltári alkalmazásának egy példáját mutatja be Hegedűs István. A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár közötti egyezményt követően a Szovjetunióba elhurcolt hadifoglyok 682 ezer nyilvántartó kartonjának digitális másolatait a levéltár mesterséges intelligencia segítségével dolgozta fel.
A szakmai műhely rovatban olvasható még Tóth Vilmos cikke a győri temetőben található síremlékek családtörténeti forrásként való felhasználásáráról, valamint Lakatos Andornak a kalocsai Matricula-Historia-online-ról szóló összegzés igényével megírt tanulmánya.
A mesterséges intelligencia levéltári alkalmazásának egy példáját mutatja be Hegedűs István. A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár közötti egyezményt követően a Szovjetunióba elhurcolt hadifoglyok 682 ezer nyilvántartó kartonjának digitális másolatait a levéltár mesterséges intelligencia segítségével dolgozta fel.
A hátsó borítón bemutatunk egy értékes iratfajtát, amely a legtöbb vármegyei levéltárban megtalálható. Az útlevélkérelem nemcsak kiváló adatforrás a családkutatók számára, de társadalomtörténeti gondolatébresztő is.
Tartalmas időtöltést, jó szórakozást kíván,
Tartalmas időtöltést, jó szórakozást kíván,
2024. január 16-án
Kollega Tarsoly István
főszerkesztő
