Báró Wardener Mihály

A „koldus báró” Wardener család borsodi ága

2024. január
Az 1912-es stockholmi olimpia egyik nagy magyar reménysége, majd csalódása, báró Wardener Iván története a mai napig foglalkoztatja a sporttörténet kedvelőit. A „részeges báró” italozó életmódja okán nemzetközi sportsikereket nem arathatott ugyan, de kiemelkedő tehetsége és szerethető egyénisége miatt azonban sokakban maradandó emlékeket hagyott. Rokonszenves, az öngúnyt sem nélkülöző, felvágástól mentes személyiségéhez az is hozzájárult, hogy bár igen előkelő családból származott, ő maga pályatársai legszegényebbje volt, akinek ruházata mindössze két öltönyből állt. De mi vezetett egy bárói család elszegényedéséhez, s hogyan alakult a família további sorsa a 20. században?
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Knöpflerék – út az emigrációba

Knöpflerék – út az emigrációba

Az 1970–80-as évek egyik legismertebb rockzenekara, a Dire Straits gitárosa, Mark Knopfler Skóciában született egy magyar apa gyermekeként. Az édesapát, Erwin Knopflert – eredetileg Knöpfler Ernő – a köztudomás szerint antifasiszta nézetei és zsidó származása kényszerítette arra, hogy 1939-ben elmeneküljön szülőhazájából. Jelen írásunkban Mark Knopfler magyarországi felmenőit mutatjuk be, különös tekintettel a brit zenész édesapjának magyarországi múltjára. A kutatás egyúttal jó példa a gyűjteményeken, országokon átívelő kutatásra, valamint a hagyományos, csak papír alapon elérhető, illetve online hozzáférhető információk összekapcsolására.

bővebben
A gróf Andrássy család betléri ága

A gróf Andrássy család betléri ága

Betlér, Budapest, Homonna, Parnó, Tiszadob, Tőketerebes, Velejte – mi köti össze e településeket?
Ebben, a falvaktól mezővárosokon át Magyarország fővárosáig terjedő névsorban van egy fontos
összekötő kapocs: az Andrássyak. A 20. század közepéig valamennyi településen az Andrássy család
betléri ágának fontos uradalmi központjai és kastélyai, illetve palotái voltak. Tagjaik évszázadokon
át befolyásos szereplői Felső-Magyarország, sőt a 19–20. század folyamán Magyarország közéletének,
de emellett jeles művészetpártolók, műgyűjtők és szenvedélyes vadászok is voltak. A család legjelentősebb
személyisége, id. gróf Andrássy Gyula, a „szép akasztott” pedig elmondhatta magáról, hogy pályafutása csúcsán
nem csak Magyarország, de az európai politika meghatározó alakja is volt az Osztrák–Magyar Monarchia
közös külügyminisztereként. De hogyan jutottak el oda, hogy a magyar történelem ilyen meghatározó tényezőjévé
váltak és kik voltak a család legfontosabb tagja id. gróf Andrássy Gyula mellett?

bővebben
„Lepsénynél még megvolt…”

„Lepsénynél még megvolt…”

A tanulmány címét Nóti Károly híres kabaréjelenetéből kölcsönöztük. A jelenetben előforduló helyszín
akár lehetett a cikkben előforduló pihenőhely is.
Közismert, hogy a Nyugat-Európába utazó magyar arisztokraták milyen fontos tapasztalatokkal
tértek haza a 19. században. Így volt ez később is és az utazók gyakran követendő példákkal találkoztak
szinte az élet minden területén. Párhuzamosan a polgárosodással, illetve az arisztokraták társadalomban
betöltött szerepének változásával e réteg tagjai is egyre fogékonyabbak lettek jövedelmük alternatív kiegészítése
terén, sok esetben pedig – helyzetükből fakadóan többnyire komolyabb kockázat nélkül – személyes
érdeklődésből is kipróbálhattak másutt bevált, de Magyarországon újdonságnak számító jó módszereket, technikai
vagy üzleti újításokat. Egy család története szempontjából – társadalmi állására való tekintet nélkül –
lényeges és fontos, hogy sikerül-e megújulnia, követi-e a világ változásait, s hogy tagjai közül ki(k) az újító(k),
és miként valósítják meg elképzeléseiket. Az alábbiakban olvasható történet egy érdekes arisztokrata kísérletet
mutat be, amely nagy érdeklődést váltott ki a maga korában.
Angliában szerzett tapasztalatai alapján, és látva, hogy itthon ilyen még nincs, gróf Nádasdy Tamásné 1927-
ben úgy határozott, hogy a Budapestet Székesfehérváron át a Balatonnal összekötő országút mellett, Polgárdi,
és a Nádasdy-uradalmak egyik birtokközpontja, Lepsény között országúti bárt létesít. A Nádasdy-bár, ahogy
a legtöbben ismerték, ettől az évtől a kora 40-es évekig, a nyári szezonban várta vendégeit. Hasonló útmenti
bárt nem ismerünk a korszakban hazánkban, az I. világháború előtt csupán Budapesten a belvárosban működött
egy Amerikai Buffet nevű, a tengerentúli országot arculatában is megidéző, látványosságként is számontartott
vendéglátóhely.

bővebben