Református templom, Zalán (Ma Zălan, Románia)

Lélekidézés és időutazás

2024. október
Az alábbiak kissé rendhagyó módon villantják fel előttünk egy családtörténet-kutatás lehetséges eredményeit. A megszerzett, eredményesen felkutatott adatok elbeszélhető eseménysorrá, a kellő mennyiségű információ birtokában megismert ősök jellemezhető, leírható, ábrázolható személyekké válnak, s történetük is megidézhető, ahogy azt a levéltári forrásokat már csak foglalkozása révén is kiválóan ismerő, néhai Maksay Ferenc, a történelemtudomány doktora, az Országos Levéltár főlevéltárosa tette az 1970-es években. Az ő szépirodalmi igényességgel megírt, családtörténeti adatokra támaszkodó „krónikájának” részletét olvashatják. Erdélyi református lelkész felmenőinek története elevenedik meg e rövid részletből, amelyben Maksai Zsigmond zaláni református lelkész alakján keresztül nemcsak a családdal, de azokkal a körülményekkel is megismerkedhet az olvasó, amelyek az egyes korszakokban meghatározták az akkor élt emberek életét. A makroszinten bekövetkezett események hatása ez a mikrovilágra, amely a szövegben kibontakozik, miközben az adatokkal „felruházott” ős egy történet szereplőjeként jelenik meg előttünk.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Patkó-rejtély I. – Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és halála

Patkó-rejtély I. – Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és halála

A dunántúli rablóvilág utolsó nagy virágkora a szabadságharc bukása és a kiegyezés közötti „zsandáros időkre” esett. Nehéz, sötét felhők jártak azokban az esztendőkben az ország felett. A zömében szökött katonákból és duhaj pásztorokból verbuvált csavargó bandák dicstelen működése nemcsak a közbátorságot, de az osztrák mintára kiépült csendőrség tekintélyét is alaposan megtépázta. 1862-re már ismét olyan gyakorivá váltak a fegyveres rablások és kegyetlenkedések országszerte, hogy a budai Helytartótanács több vármegyében is kénytelen volt a statáriális bíróság felállításáról rendelkezni, és egyúttal elhatározta: végleg felszámolja a törvényen kívüliek társadalmát.

bővebben
Egy tábornok élete – Vitéz Somkuthy József, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere

Egy tábornok élete – Vitéz Somkuthy József, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere

A honvédelmi miniszterek sorában a kevésbé ismertek közé tartozik vitéz Somkuthy József (1883–1961) neve, annak ellenére, hogy hosszú katonai pályafutása végén érte a kinevezés. A pályáját az Osztrák–Magyar Monarchiában kezdő katonatiszt karrierje az első világháború után, a Horthy-korszakban teljesedett ki. Alig másfél hónapig töltötte be miniszteri tisztségét, melynek lezárása is érdekes történet. Ebben nem kis szerepe volt Hermann Göringnek, a Harmadik Birodalom második emberének.

bővebben
Hogyan került Kossuth Lajos szőlője Nyíregyházára?

Hogyan került Kossuth Lajos szőlője Nyíregyházára?

TÖRTÉNETEK A KÁLLAY CSALÁDRÓL Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb politikusa, a reformkori liberális ellenzék és az 1848–49-es szabadságharc vezéralakja. Azonban bizonyára kevesen tudják róla, hogy egy általa adományozott szőlőtő még majd száz évvel a halála után is termett Nyíregyházán. A Kossuth által Kállay Ákos részére adományozott szőlőtőke Olaszországból került Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyére, azonban a nem mindennapi növény története hosszú évtizedekre a feledés homályába merült, míg az 1970-es években újra az érdeklődés középpontjába került. De ki volt Kállay Ákos? És hogyan került hozzá Kossuth szőlője?

bővebben