A „koldus báró” Wardener család borsodi ága

A mohácsi csatát (1526) követő másfél évszázad történetét fegyveres és vallási összecsapások, diplomáciai tárgyalások, kompromisszumok történeteként ábrázolják a szaktudományi és ismeretterjesztő munkák egyaránt. Természetesen nem is tehetnek másként, hiszen a magyar történelem egyik legküzdelmesebb időszaka a nagy csaták és határmenti csatározások ideje volt, amikor a hétköznapi életet is áthatották a messzi vidéken zajlott ütközetek hírei. A Nádasdy családban a feleségek ilyen körülmények között férjük távollétében, de megözvegyülve is nagy
lelkiismeretességgel és határozottsággal intézték a rájuk bízott vagy rájuk maradt feladatokat, védték családjuk érdekeit és birtokaik épségét. Erős, határozott asszonyok voltak erős és határozott férjek mellett. Semmi okunk nincs arra, hogy feltételezzük, az érzelmek nem játszottak szerepet a Nádasdy család tagjainak életében. Beszélhetünk érdekházasságokról, de szerelemről is. A következőkben részleteket villantunk fel a Nádasdyak családi kapcsolatairól, férjekről, feleségekről és természetesen a gyerekekről. Forrásaink elsősorban levelek, amelyek bőséggel állnak rendelkezésünkre, főleg a 16. század közepéről.

A családok létrejötte, a házasságok megkötése nemcsak az arisztokrácia esetében, de körükben
hangsúlyosan is gyakran meghatározott családi stratégia szerint történt. Ez szerencsés esetben
összhangban, de nemritkán ellentétben állt az egyéni szimpátiákkal, vonzalmakkal, komolyabb
esetben a szerelmi kapcsolatokkal. Szép és tragikus szerelmek a kora újkorhoz hasonlóan
a Nádasdyak 19–20. századi történetét is gazdagították. Bár az időben korunkhoz közeledve, a modern világban valamelyest több esélye volt a vonzalmon (is) alapuló házasságkötéseknek, mégis voltak közöttük olyan esetek, ahol a párválasztás, a szerelmi házasság megkötése a korabeli főúri szokásokkal szemben zajlott, s az egyéni tragédiákat sem kerülhették el az újabb generációk tagjai. Olykor országos, máskor az egész világ sorsát befolyásoló események jelentettek forduló- vagy végpontot egy-egy kapcsolatban.

Kállay világtalálkozót” tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nagykállói Kállay család, valamint a világ minden tájáról összesereglett rokonság, mintegy 130 fő részvételével 2000. augusztus 25–27. között. A hagyományos családülés után a nagy múltú família tagjai az egykori birtokaik településeit járták végig. A nem mindennapi eseményen megjelent egy római katolikus Kállay családtag is Zágrábból, dr. Nikola Kállay (1942–2015) vegyészprofesszor, aki azt állította, hogy ő a nagykállói Kállayak – addig Magyarországon nem ismert – horvátországi főágának a leszármazottja. Ez a mozzanat azért is számít érdekesnek a család történetében, mert a magyarországi családfakutatók addig nem foglalkoztak a horvát Kállayak genealógiájával.
Tanulmányunk a Családfa Magazin 2023. évi 2. számában megjelent „A nagykállói Kállay család nyíregyházi emlékei” című írásunk folytatásaként is értelmezhető.

Az 1970–80-as évek egyik legismertebb rockzenekara, a Dire Straits gitárosa, Mark Knopfler Skóciában született egy magyar apa gyermekeként. Az édesapát, Erwin Knopflert – eredetileg Knöpfler Ernő – a köztudomás szerint antifasiszta nézetei és zsidó származása kényszerítette arra, hogy 1939-ben elmeneküljön szülőhazájából. Jelen írásunkban Mark Knopfler magyarországi felmenőit mutatjuk be, különös tekintettel a brit zenész édesapjának magyarországi múltjára. A kutatás egyúttal jó példa a gyűjteményeken, országokon átívelő kutatásra, valamint a hagyományos, csak papír alapon elérhető, illetve online hozzáférhető információk összekapcsolására.

Betlér, Budapest, Homonna, Parnó, Tiszadob, Tőketerebes, Velejte – mi köti össze e településeket?
Ebben, a falvaktól mezővárosokon át Magyarország fővárosáig terjedő névsorban van egy fontos
összekötő kapocs: az Andrássyak. A 20. század közepéig valamennyi településen az Andrássy család
betléri ágának fontos uradalmi központjai és kastélyai, illetve palotái voltak. Tagjaik évszázadokon
át befolyásos szereplői Felső-Magyarország, sőt a 19–20. század folyamán Magyarország közéletének,
de emellett jeles művészetpártolók, műgyűjtők és szenvedélyes vadászok is voltak. A család legjelentősebb
személyisége, id. gróf Andrássy Gyula, a „szép akasztott” pedig elmondhatta magáról, hogy pályafutása csúcsán
nem csak Magyarország, de az európai politika meghatározó alakja is volt az Osztrák–Magyar Monarchia
közös külügyminisztereként. De hogyan jutottak el oda, hogy a magyar történelem ilyen meghatározó tényezőjévé
váltak és kik voltak a család legfontosabb tagja id. gróf Andrássy Gyula mellett?

A tanulmány címét Nóti Károly híres kabaréjelenetéből kölcsönöztük. A jelenetben előforduló helyszín
akár lehetett a cikkben előforduló pihenőhely is.
Közismert, hogy a Nyugat-Európába utazó magyar arisztokraták milyen fontos tapasztalatokkal
tértek haza a 19. században. Így volt ez később is és az utazók gyakran követendő példákkal találkoztak
szinte az élet minden területén. Párhuzamosan a polgárosodással, illetve az arisztokraták társadalomban
betöltött szerepének változásával e réteg tagjai is egyre fogékonyabbak lettek jövedelmük alternatív kiegészítése
terén, sok esetben pedig – helyzetükből fakadóan többnyire komolyabb kockázat nélkül – személyes
érdeklődésből is kipróbálhattak másutt bevált, de Magyarországon újdonságnak számító jó módszereket, technikai
vagy üzleti újításokat. Egy család története szempontjából – társadalmi állására való tekintet nélkül –
lényeges és fontos, hogy sikerül-e megújulnia, követi-e a világ változásait, s hogy tagjai közül ki(k) az újító(k),
és miként valósítják meg elképzeléseiket. Az alábbiakban olvasható történet egy érdekes arisztokrata kísérletet
mutat be, amely nagy érdeklődést váltott ki a maga korában.
Angliában szerzett tapasztalatai alapján, és látva, hogy itthon ilyen még nincs, gróf Nádasdy Tamásné 1927-
ben úgy határozott, hogy a Budapestet Székesfehérváron át a Balatonnal összekötő országút mellett, Polgárdi,
és a Nádasdy-uradalmak egyik birtokközpontja, Lepsény között országúti bárt létesít. A Nádasdy-bár, ahogy
a legtöbben ismerték, ettől az évtől a kora 40-es évekig, a nyári szezonban várta vendégeit. Hasonló útmenti
bárt nem ismerünk a korszakban hazánkban, az I. világháború előtt csupán Budapesten a belvárosban működött
egy Amerikai Buffet nevű, a tengerentúli országot arculatában is megidéző, látványosságként is számontartott
vendéglátóhely.