Köszöntő

2024. április
A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2024/2. számának megjelenése alkalmával.
Az Önök visszajelzései alapján a családtörténet-kutatás iránt érdeklődők körében hasznosnak bizonyultak az általunk közölt írások. Szeretnénk szorosabbra fogni kapcsolatunkat olvasóinkkal, kérve, hogy a kolofonban megadott email-címre küldjék el észrevételeiket, írják meg kívánságaikat, hogy miről szeretnének olvasni a következő számokban. Írják meg családjuk történetét, s amennyiben fontosnak tartják annak közlését és úgy gondolják, hogy elég érdekes, tanulságos ahhoz, hogy szeretnék megosztani azt a szélesebb olvasóközönséggel, küldjék el számunkra, és a legérdekesebbeket közölni fogjuk lapunkban.

Jelen számunk Tanulmány rovatában négy cikket olvashatnak.

Megkezdtük a Kastélyok és lakói sorozatunkat: a nemrégiben felújított és múzeumnak kialakított tiszadobi Andrássy-kastély az első közleményünk ebben a témában. A hosszabb terjedelmet nemcsak a rendkívül impozáns módon, kiváló muzeológusirestaurátori teljesítménnyel felújított kastély indokolja, de az Andrássy családnak a magyar történelemben, különösen az Osztrák–Magyar Monarchia idején betöltött szerepe is.

Salamon Béla (1885–1965) népszerű színész-komikus közismertté vált mondatából kölcsönöztük egyik tanulmányunk címét. A főnöke feleségét az oldalkocsis motoron Balaton és Budapest közötti úton elvesztő Salamon a főnökének arra a kérdésére, hogy hol az asszony, így válaszol: „Nem tudom, Lepsénynél még megvolt…” A két világháború között a gróf Nádasdy család által alapított és üzemeltett első benzinkút-pihenőhely kedvelt volt az autós társadalomban. Itt mindenki megállt, s az idézett mondat akár innen is eredhet.
A filmkedvelők nagy örömére ez év márciusában újabb hazai sikert könyvelhettünk el: a 96. Oscar-gálán egy magyar név, Mihalek Zsuzsáé is elhangzott a díszlettervező díjazottak között. Eötvös György egy különös, száz évvel ezelőtti eseménysort dolgozott fel Három név, három feleség, három Oscar-díj címmel. Hogy mi a kapcsolódás a két esemény között, az, a szerző alapos, családtörténeti kutatómunkájának eredményeként született cikkből kiderül.

Egy-egy a jászokról és kunokról szóló írás a Tanulmányok és a Szakmai műhely rovatban is megjelenik. Bathó Edit a Jász Múzeum egykori igazgatója történeti feldolgozásában ismerhetjük meg elsősorban a jászok múltját és jelenét, míg Horváth Gergő levéltáros, igazgatóhelyettes e kiváltságos néprétegnek elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárában található, főként családkutatásra alkalmas iratairól ír. E cikkekkel útjára bocsátjuk a nemzetiségekről és a kiváltságolt csoportokról szóló sorozatunkat is.

Szakmai műhely rovatunkban a Mucsi László levéltáros tollából megjelent „Tanító őseink” című cikk, mint ahogy a cím is sejteti, az alsófokú oktatásban szereplő felmenőkre vonatkozó levéltár kutatási lehetőségről számol be.

Felhívjuk a családtörténetkutatók figyelmét, hogy új anyakönyvi törvény készül, amely hatással lesz a kutatásra is. Amint rendelkezésre állnak számunkra információk, beszámolunk a változásokról, s hogy naprakészek legyünk, azt az internetes honlapunkon (családfakiado.hu) előfizetés nélkül is olvashatóvá tesszük

Kollega Tarsoly István
főszerkesztő

Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A gróf Andrássy család betléri ága

A gróf Andrássy család betléri ága

Betlér, Budapest, Homonna, Parnó, Tiszadob, Tőketerebes, Velejte – mi köti össze e településeket?
Ebben, a falvaktól mezővárosokon át Magyarország fővárosáig terjedő névsorban van egy fontos
összekötő kapocs: az Andrássyak. A 20. század közepéig valamennyi településen az Andrássy család
betléri ágának fontos uradalmi központjai és kastélyai, illetve palotái voltak. Tagjaik évszázadokon
át befolyásos szereplői Felső-Magyarország, sőt a 19–20. század folyamán Magyarország közéletének,
de emellett jeles művészetpártolók, műgyűjtők és szenvedélyes vadászok is voltak. A család legjelentősebb
személyisége, id. gróf Andrássy Gyula, a „szép akasztott” pedig elmondhatta magáról, hogy pályafutása csúcsán
nem csak Magyarország, de az európai politika meghatározó alakja is volt az Osztrák–Magyar Monarchia
közös külügyminisztereként. De hogyan jutottak el oda, hogy a magyar történelem ilyen meghatározó tényezőjévé
váltak és kik voltak a család legfontosabb tagja id. gróf Andrássy Gyula mellett?

bővebben