Beköszöntő

2023. március
A családtörténet-kutatás az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység. Ezt igazolja Emma Shaw, az ausztrál University of Newcastle professzorának egy 2020-ban megjelent tanulmánya, amely szerint ez az időtöltés az első három leggyakoribb hobbi között van a világon – sajnos nem közölve, hogy melyik a másik kettő.
A családtörténet-kutatás az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység. Ezt igazolja Emma Shaw, az ausztrál University of Newcastle professzorának egy 2020-ban megjelent tanulmánya, amely szerint ez az időtöltés az első három leggyakoribb hobbi között van a világon – sajnos nem közölve, hogy melyik a másik kettő. A családtörténet azonban több ennél. Vajon mi motiválja emberek millióit, hogy őseik múltját kutassák, mi lehet az oka az érdeklődés rohamléptékű fejlődésének? Keresik a gyökereiket, identitásukat? Szeretnék tudni, hogy őseik milyen társadalmi csoporthoz tartoztak, milyenek voltak az életkörülményeik? Saját családunknak a történelem forgatagában való részvételét vizsgálni magával ragadó, mozgósító élmény. Bárhogy is van, a digitális világ, az adatbázisok robbanásszerű fejlődése a mikrotörténelem kutatását bárki számára elérhetővé tette. Szándékunk szerint ebben szeretnénk segíteni mindazoknak, akik már korábban elhatározták, hogy családjuk múltját felkutatják, és azoknak is, akik e most induló lap olvastán kapnak kedvet őseik megkeresésére.

A családkutatást célszerű mindig a családfa elkészítésével kezdeni, amelyet legtöbbször az anyakönyvek segítségével lehet megtenni. Ez rendkívül időigényes, komoly kitartást igénylő feladat. Mivel lapunk első számában nem akartuk az olvasók kedvét örök időkre elvenni e tevékenységtől, ezért a felekezeti és az állami anyakönyvekkel, azoknak a családkutatásban betöltött nélkülözhetetlen szerepével, s a kutatás mikéntjével csak a következő számunkban fogunk foglalkozni. Magazinunk arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy bár nagyon fontos az anyakönyvi kutatás és a családfa elkészítése, mindezt követően érdemes megismerni az ősök mindennapjait is. Ma ez, a digitálisan is közzétett számos forrás elérésével egyáltalán nem lehetetlen, inkább izgalmas vállalkozás, időutazás. Ennek érdekében a kutatóknak először is tisztázni kell néhány alapinformációt a kutatott családdal kapcsolatban, hiszen a különböző földrajzi területen élő, más-más társadalmi rétegű, foglalkozású személyek időkön átívelő „eléréséhez” más forrásokra van szükség. A jó kérdésfeltevés, a forrásokat őrző gyűjteményekben való eligazodás, a kutatásmódszertani ismeretek mellett a fellelt adatok helyes értelmezése és kreatív felhasználása segít családtörténetünk felderítésében. Folyóiratunk a családtörténet-kutatást tágan értelmezi. A témához tartozik minden olyan ismeret, tudományterület, gyűjteménytípus, módszer, amely közelebb visz minket a kutatott család történetének sikeres megrajzolásához.

Folyóiratunk rovatokban közli cikkeit, a Tanulmányokat történészek, kutatók írják, akik kutatási eredményeiket teszik közzé gondolatébresztő segítséget nyújtva a kutatáshoz, szórakoztatva, tanítva. A Szakmai műhely levéltárakat, irattípusokat, kutatási lehetőségeket, módszereket, internetes adatbázisokat ismertet, míg a Szemle családtörténeti tárgyú könyvek és folyóiratok ajánlására vállalkozik. Jelen számunkban bemutatjuk a Turul folyóirat 2022. évi számait, valamint a közelmúltban elhunyt Horváth Lajos három családtörténeti tárgyú könyvét.

Jó szórakozást, tartalmas és hasznos időtöltést kívánok e most induló, s terveink szerint negyedévente, interneten is megjelenő magazinunkhoz,

Budapest, 2023. március 1-én,

a szerkesztőség nevében

Dr. Kollega Tarsoly István
főszerkesztő

Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Horváth Lajos három könyvéről

Horváth Lajos három könyvéről

2022 júniusában elhunyt Horváth Lajos, történész-levéltáros, költő, egyetemi tanár. Terjedelmes és jelentős életművet hagyott maga után, mind a tudomány, mind a szépirodalom terén. 1938-ban született Gödöllőn, s életpályáját több szempontból is e térség határozta meg. Munkahelyei Budapesthez, illetve a főváros környékéhez kötötték, műveiben is meghatározó tartalmat képviselt ez a vidék.

A sírkertek mint történeti források

A családtörténeti kutatás során, generációról generációra haladva szeretnénk minél többet megtudni a keresett személyről születésétől haláláig. A családkutatók többsége kezdetben főleg a családi emlékezetet, az anyakönyveket, különféle összeírásokat, s a genealógiai szakirodalmat használja munkája során. Kis szerencsével már ezekből a forrásokból is képet kaphatunk a keresett személyről. Sokszor meg is állunk a halotti bejegyzés megtalálásakor és nyugtázzuk, hogy a munkánk itt véget ért.
Van azonban még egy lépés, amit tehetünk, amely már valószínűleg nem fogja jelentősen befolyásolni a kutatott személyről kialakított addigi képünket, de árnyalhatja azt, és feltétlenül segíthet a családi szálak további feltárásában. Az elhunyt személy halálával kapcsolatos írott forrásokon túl maguk a síremlékek is a történeti kutatás részét képezik.