A betléri Andrássy-kastély

A gróf Andrássy család betléri ága

2024. április
Betlér, Budapest, Homonna, Parnó, Tiszadob, Tőketerebes, Velejte – mi köti össze e településeket? Ebben, a falvaktól mezővárosokon át Magyarország fővárosáig terjedő névsorban van egy fontos összekötő kapocs: az Andrássyak. A 20. század közepéig valamennyi településen az Andrássy család betléri ágának fontos uradalmi központjai és kastélyai, illetve palotái voltak. Tagjaik évszázadokon át befolyásos szereplői Felső-Magyarország, sőt a 19–20. század folyamán Magyarország közéletének, de emellett jeles művészetpártolók, műgyűjtők és szenvedélyes vadászok is voltak. A család legjelentősebb személyisége, id. gróf Andrássy Gyula, a „szép akasztott” pedig elmondhatta magáról, hogy pályafutása csúcsán nem csak Magyarország, de az európai politika meghatározó alakja is volt az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztereként. De hogyan jutottak el oda, hogy a magyar történelem ilyen meghatározó tényezőjévé váltak és kik voltak a család legfontosabb tagja id. gróf Andrássy Gyula mellett?
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Három név, három feleség, három Oscar-díj

Három név, három feleség, három Oscar-díj

Mihalek Zsuzsa díszlettervező 2024-ben Oscar-díjat nyert, de hányadik magyar Oscar is ez? Nem egyszerű a válasz, mert ki számít magyarnak a nyertesek közül? Aki magyar állampolgár volt a díj átvételekor és Magyarországon is született? Amennyiben igen a válasz, Mihalek Zsuzsa mindkét kritériumnak megfelel, ugyanúgy, mint az első magyar díjazott, aki 1934-ben ugyanabban a kategóriában győzött, mint az idei nyertes. De ki volt ő, az első magyar Oscar-díjas? Nézzük Szloboda Vilmos Béla alias Sándorházi Béla alias William S. Darling történetét Bormász pusztától Hollywoodig! Életútja nem csak fordulatossága miatt érdekes, de jól példázza a korszakot, és egyúttal kutatásmódszertani megfigyeléseket is tehetünk.

bővebben
A keletről jött jászok Magyarországon

A keletről jött jászok Magyarországon

A Jászság jól körülhatárolható tájegység Magyarország térképén, a Tiszától nyugatra a Mátra hegység lábánál, a Zagyva és a Tarna folyók ölelésében fekvő ligetes alföldi táj. Ide telepedett le a 13. század második felében az alán eredetű jász nép, akik névadóivá váltak a vidéknek. Tanulmányunkban a jászok történetét mutatjuk be, az ezt követő Szakmai műhely rovatunkban a jászkun népességre vonatkozó kutatási lehetőségekről szólunk.

bővebben
Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.

bővebben