Nyomtatásban is megjelent a Családfa Magazin 2023. évi 2. száma

Szépirodalmi műveket olvasva rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen erőteljesen jelen van egyes alkotásokban a családtörténet számos szempontja, olyan jellemzők, amelyekkel a kutatók is találkozhatnak, csak jóval prózaibb formában, levéltári anyagokat tanulmányozva. A ma már sokak által nehezen olvashatónak tartott Jókai Mór szinte minden regényével egy külön világot teremtett, ám ezeknek a fiktív történeteknek a hátterében sok esetben – modellként, mintaként – a hétköznapok valós eseményei húzódtak. Jókai szinte mindenről írt, hatalmas mennyiségű művet alkotott, amelyek alapján tanulmányozható az élet csaknem minden szegmense, a művelődéstörténet gazdag forrásanyagát adva ezzel közvetetten az utókornak. Ha valaki a korabeli szalonélet, a divat, a vendéglátás vagy éppen az utazás, esetleg a gyógyítás tárgykörében akarna kutatni a 19. századra vonatkozóan, Jókai arra is forrásul szolgálna. A regények hátterében álló, nyersanyagul használt valóság, az ábrázolt családi kapcsolatok, történések, sőt még a művek cselekményében szerepet játszó dokumentumok is mind olyan jellemzők, amelyek arra utalnak, hogy e kor köztudatában erősen benne volt a rokoni kapcsolatok fontossága, a leszármazás követhetősége, de akár a családi legendák ismerete is.

A nagykállói Kállay család egyike a legrégibb nemesi famíliáknak. Nevét és előnevét a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lévő Nagykálló mezővárosról kapta, amelyet az oklevelek tanúsága szerint az államalapítás vagy a honfoglalás óta birtokol. 13. századi oklevelek tanúsítják, hogy a nagykállói Kállayak a Balogsemjén nembeli Ubul fiától, Mihálytól erednek. A família a 108 ősnemes nemzetség egyikétől, a Balogsemjén nemzetségből származik, s az évszázadok alatt számos magas rangú történelmi szereplőt adtak Magyarországnak, Kállay Miklós személyében egy miniszterelnököt is. Jelen tanulmány szerzője a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény történész-muzeológusa. A gyűjtemény 2023-ban harmincéves, a múlt évben a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége különdíjasa lett. A cikk a gyűjteményen keresztül mutatja be a Kállay család történetét.

„s kitántorgott Amerikába / másfél millió emberünk” írta Hazám című versében 1937-ben József Attila. A „Mi a magyar most? címmel a Szép Szó könyvheti antológiájában megjelent vers pontos társadalmi korrajzot és majdnem pontos számot tárt az olvasók elé a századforduló Magyarországáról. A költőt nem hibáztathatjuk „elnagyolt” adatáért, hiszen a vers e szavakkal hat elementáris erővel ma is – egyre aktuálisabban – a verskedvelő olvasóra, és már csak azért sem tehetünk szemrehányást, mert a bőséges tudományos szakirodalomban máig sincs konszenzus a pontos adatokat illetően.