Az Önök visszajelzései alapján a családtörténet-kutatás iránt érdeklődők körében hasznosnak bizonyultak az általunk közölt írások. Szeretnénk szorosabbra fogni kapcsolatunkat olvasóinkkal, kérve, hogy a kolofonban megadott email-címre küldjék el észrevételeiket, írják meg kívánságaikat, hogy miről szeretnének olvasni a következő számokban. Írják meg családjuk történetét, s amennyiben fontosnak tartják annak közlését és úgy gondolják, hogy elég érdekes, tanulságos ahhoz, hogy szeretnék megosztani azt a szélesebb olvasóközönséggel, küldjék el számunkra, és a legérdekesebbeket közölni fogjuk lapunkban.
Jelen számunk Tanulmány rovatában négy cikket olvashatnak.
Megkezdtük a Kastélyok és lakói sorozatunkat: a nemrégiben felújított és múzeumnak kialakított tiszadobi Andrássy-kastély az első közleményünk ebben a témában. A hosszabb terjedelmet nemcsak a rendkívül impozáns módon, kiváló muzeológusirestaurátori teljesítménnyel felújított kastély indokolja, de az Andrássy családnak a magyar történelemben, különösen az Osztrák–Magyar Monarchia idején betöltött szerepe is.
Salamon Béla (1885–1965) népszerű színész-komikus közismertté vált mondatából kölcsönöztük egyik tanulmányunk címét. A főnöke feleségét az oldalkocsis motoron Balaton és Budapest közötti úton elvesztő Salamon a főnökének arra a kérdésére, hogy hol az asszony, így válaszol: „Nem tudom, Lepsénynél még megvolt…” A két világháború között a gróf Nádasdy család által alapított és üzemeltett első benzinkút-pihenőhely kedvelt volt az autós társadalomban. Itt mindenki megállt, s az idézett mondat akár innen is eredhet.
A filmkedvelők nagy örömére ez év márciusában újabb hazai sikert könyvelhettünk el: a 96. Oscar-gálán egy magyar név, Mihalek Zsuzsáé is elhangzott a díszlettervező díjazottak között. Eötvös György egy különös, száz évvel ezelőtti eseménysort dolgozott fel Három név, három feleség, három Oscar-díj címmel. Hogy mi a kapcsolódás a két esemény között, az, a szerző alapos, családtörténeti kutatómunkájának eredményeként született cikkből kiderül.
Egy-egy a jászokról és kunokról szóló írás a Tanulmányok és a Szakmai műhely rovatban is megjelenik. Bathó Edit a Jász Múzeum egykori igazgatója történeti feldolgozásában ismerhetjük meg elsősorban a jászok múltját és jelenét, míg Horváth Gergő levéltáros, igazgatóhelyettes e kiváltságos néprétegnek elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárában található, főként családkutatásra alkalmas iratairól ír. E cikkekkel útjára bocsátjuk a nemzetiségekről és a kiváltságolt csoportokról szóló sorozatunkat is.
Szakmai műhely rovatunkban a Mucsi László levéltáros tollából megjelent „Tanító őseink” című cikk, mint ahogy a cím is sejteti, az alsófokú oktatásban szereplő felmenőkre vonatkozó levéltár kutatási lehetőségről számol be.
Felhívjuk a családtörténetkutatók figyelmét, hogy új anyakönyvi törvény készül, amely hatással lesz a kutatásra is. Amint rendelkezésre állnak számunkra információk, beszámolunk a változásokról, s hogy naprakészek legyünk, azt az internetes honlapunkon (családfakiado.hu) előfizetés nélkül is olvashatóvá tesszük
Kollega Tarsoly István
főszerkesztő
