A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanfelügyelő iratainak egyik doboza

Tanító őseink

2024. április
A tanfelügyelőségi iratok a családtörténet-kutatásban Talán nem magától értetődő, ha valaki tanügyi hivatalok iratait ajánlja forrásként a családtörténetkutatók figyelmébe, pedig a vármegyei tanfelügyelőségek levéltári anyagai nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akiknek felmenői között alsófokú iskolákban tanító pedagógusok voltak. E hivatalok fondjai ugyanis olyan személyi és munkaügyi iratokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek egy-egy pedagógus pályájának alapos feltárására vagy a már meglévő ismeretek kiszélesítésére. Írásunkban példaként a jász-nagykun-szolnok vármegyei iratokra támaszkodunk, előtte azonban áttekintjük a tanfelügyelői hivatalok rövid történetét és a fennmaradt iratok kutatásának lehetőségeit.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

A számos genealógiai adatot tartalmazó, ugyanakkor művelődéstörténeti szempontból is érdekes források – a keresztelői, házassági és temetési meghívó- és értesítőlevelek – általános jellemzőivel a tanulmány előző lapszámban megjelent I. része foglalkozott. E közlemény a forrástípusból nyerhető genealógiai adatok – számos példával szemléltetett – részletesebb bemutatására vállalkozik, hiszen leginkább ez kelti fel a családtörténettel foglalkozó kutatók érdeklődését.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adat tartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szem pontjából hasznos lehet. A családtörténet-kutatás sajátos „alapanyagai” a személyes emlékezet forrásai, a naplók, a memoárok (emlékiratok), a különböző célból készült önéletrajzok, de a magán- levelek is. Az említett írott források mellett ide tartozik az oral history, az elbeszélt történelem, a személyes szóbeli emlékezés is. Az egyén emlékei egy sajátos szemszögből, a család közvetlen közeléből mutatják meg a múlt eseményeit a kutató számára. Családtörténeti adatain túl egy ilyen emlékezésből megismerhető, hogy a történelem makroszinten bekövetkezett eseményei miként hatottak a kutatott családra.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai I.

A családtörténet-kutatás forrásai I.

Családtörténet-kutatás forrásai címmel sorozatot indítunk, amely kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörté net-kutatás szempontjából hasznos lehet. A kiindulópont a keresett adat és a fellelhetőség. Olyan útmutató-sorozatot adunk közre, amely a családtörténet-kutatás módszertanát, a különböző típusú- (és fenntartású) gyűjtemények (levéltár, könyvtár, múzeum) őrizetében lévő és a kutatáshoz felhasználható források legfőbb jellemzőit, valamint az interneten elérhető adatbázisok sorát és használatát is ismerteti tekintet nélkül azok létrehozóira, vagy az őrző intézményekre. E tanulmányok nemcsak haladó kutatókhoz szólnak, de az ajánlott kiadványok és adatbázisok tájékoztatóinak elolvasása, illetve a kutatói rutin megszerzése a kezdő kutatók számára nélkülözhetetlen az eredményes munkához.

bővebben