A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2023/2. számának megjelenése alkalmából.
A Tanulmányok rovat három elemző cikket tartalmaz. Kovács Eleonóra Jókai Mór családtörténetei címmel ír a nagy mesemondóról, annak jogi ismereteit veszi figyelme középpontjába. Jókai jól ismerte korának és a letűnt feudális kornak társadalmi és közigazgatási viszonyait. A regényeiben szereplő események, személyek és családtörténetek ugyan nem valóságosak, de a tökéletes cselekményvezetések és esetleírások olyan biztos talajon állnak, hogy olvasójuk akár minden szavát elhiheti.
A nagykállói Kállay család Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei és nyíregyházi gyökereiről értekezik Holmár Zoltán, a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény muzeológusa. A neves család története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, s évszázadokon keresztül ível át legismertebb tagjáig a miniszterelnök Kállay Miklósig, valamint gyermekéig, a gyűjteményalapító Kristófig.
A nagy kivándorlási hullámról szóló tanulmányunk a tengeren túlra kivándorolt másfél millió honfitársunkról szól. Érdekes adatokat tanulmányozhat az olvasó a kivándorlók valós számának máig sem pontosan lehetséges megállapításáról, a nemzetiségi rétegződés kivándorlást is érintő kérdéseiről. Mivel a korabeli adatok nagy különbségeket mutatnak, nehéz pontos számot mondani: a kikötői, az Amerikai Egyesült Államok Bevándorlási Hivatalának és a magyar Központi Statisztikai Hivatal adatait szembesítjük egymással.
Ahogy megígértük, Szakmai műhely rovatunk szinte teljes egészében az anyakönyveké. A tanulmányok felölelik e forrástípus történetét a kezdetektől az állami anyakönyvezés bevezetésén keresztül máig, sőt Halász János cikkéből megtudhatjuk az anyakönyvi kutatás lehetséges és szükségszerű változtatásának kérdését is, hiszen jogszabályi változás előtt állunk, s szerzőnk e változtatásnak egyik motorja. Fontos információkat ad a határon túli levéltárosok tanulmánya a környező országok anyakönyveinek kutatási feltételeiről, amelyek csak egy dologban egyeznek: mindenhol mások a lehetőségek. Rendkívül meggyőző kezdeményezés az egyházi levéltárak egységes E-kutatási szolgáltatása, a Matricula, ma már megkerülhetetlen. Az elmúlt tizenöt évben Kalocsáról kiindulva jutott el a legmagasabb szakmai szintig, s a Vajk Ádám által jegyzett cikk ígérete szerint a családkutatás jövőjét jelentő projekt tovább bővülve alapja lesz – ha már most nem az – a hazai családtörténetkutatásnak.
Szakmai műhelyünkben Fazekas István a Haus-, Hof- und Staatsarchiv családtörténeti vonatkozású iratait bemutató tanulmányának második, befejező része olvasható.
A Szemle egy 15. századi esemény családtörténeti vonatkozásaiba kalauzolja olvasóit. A neves történész, E. Kovács Péter könyve Luxemburgi Zsigmond 1433-ban történt császárrá koronázásának eseményeit írja le, s az uralkodót elkísérő magyar társadalmi elitet nevesíti alapos forrásmegjelöléssel, bemutatva egy virágzó kor nem mindennapi világát.
Lapunk olvasásához ezúton is jó szórakozást, tartalmas kikapcsolódást kíván,
A Tanulmányok rovat három elemző cikket tartalmaz. Kovács Eleonóra Jókai Mór családtörténetei címmel ír a nagy mesemondóról, annak jogi ismereteit veszi figyelme középpontjába. Jókai jól ismerte korának és a letűnt feudális kornak társadalmi és közigazgatási viszonyait. A regényeiben szereplő események, személyek és családtörténetek ugyan nem valóságosak, de a tökéletes cselekményvezetések és esetleírások olyan biztos talajon állnak, hogy olvasójuk akár minden szavát elhiheti.
A nagykállói Kállay család Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei és nyíregyházi gyökereiről értekezik Holmár Zoltán, a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény muzeológusa. A neves család története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, s évszázadokon keresztül ível át legismertebb tagjáig a miniszterelnök Kállay Miklósig, valamint gyermekéig, a gyűjteményalapító Kristófig.
A nagy kivándorlási hullámról szóló tanulmányunk a tengeren túlra kivándorolt másfél millió honfitársunkról szól. Érdekes adatokat tanulmányozhat az olvasó a kivándorlók valós számának máig sem pontosan lehetséges megállapításáról, a nemzetiségi rétegződés kivándorlást is érintő kérdéseiről. Mivel a korabeli adatok nagy különbségeket mutatnak, nehéz pontos számot mondani: a kikötői, az Amerikai Egyesült Államok Bevándorlási Hivatalának és a magyar Központi Statisztikai Hivatal adatait szembesítjük egymással.
Ahogy megígértük, Szakmai műhely rovatunk szinte teljes egészében az anyakönyveké. A tanulmányok felölelik e forrástípus történetét a kezdetektől az állami anyakönyvezés bevezetésén keresztül máig, sőt Halász János cikkéből megtudhatjuk az anyakönyvi kutatás lehetséges és szükségszerű változtatásának kérdését is, hiszen jogszabályi változás előtt állunk, s szerzőnk e változtatásnak egyik motorja. Fontos információkat ad a határon túli levéltárosok tanulmánya a környező országok anyakönyveinek kutatási feltételeiről, amelyek csak egy dologban egyeznek: mindenhol mások a lehetőségek. Rendkívül meggyőző kezdeményezés az egyházi levéltárak egységes E-kutatási szolgáltatása, a Matricula, ma már megkerülhetetlen. Az elmúlt tizenöt évben Kalocsáról kiindulva jutott el a legmagasabb szakmai szintig, s a Vajk Ádám által jegyzett cikk ígérete szerint a családkutatás jövőjét jelentő projekt tovább bővülve alapja lesz – ha már most nem az – a hazai családtörténetkutatásnak.
Szakmai műhelyünkben Fazekas István a Haus-, Hof- und Staatsarchiv családtörténeti vonatkozású iratait bemutató tanulmányának második, befejező része olvasható.
A Szemle egy 15. századi esemény családtörténeti vonatkozásaiba kalauzolja olvasóit. A neves történész, E. Kovács Péter könyve Luxemburgi Zsigmond 1433-ban történt császárrá koronázásának eseményeit írja le, s az uralkodót elkísérő magyar társadalmi elitet nevesíti alapos forrásmegjelöléssel, bemutatva egy virágzó kor nem mindennapi világát.
Lapunk olvasásához ezúton is jó szórakozást, tartalmas kikapcsolódást kíván,
Budapest, 2023. július 18-án
a szerkesztőség nevében
Dr. Kollega Tarsoly István
főszerkesztő
A címlapon Jókai Mór és Nagy Bella (Erdélyi Mór felvétele), illetve Jókai Mór és Laborfalvi Róza (Lengyel Samu felvétele) látható.
Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum
