Köszöntő

2026. július
A Szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2026/3. számának megjelenése alkalmából.

A Szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2026/3. számának megjelenése alkalmából.

A Tanulmányok rovat első cikkében az aradi vértanúk leszármazottjairól értekezik Holmár Zoltán nyíregyházi történészmuzeológus. Az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom tábornok közül tíz volt házas és hétnek volt gyermeke, s közülük háromnak ma is élő leszármazottja van.

Ehhez kapcsolódik az a tanulmány, amely Schweidel József aradi vértanú családjának történetéről szól, valamint bemutatja azt a szégyenteljesen lepusztult állapotú, Kápolnásnyék határában egy kis erdő közepén álló kriptát, amely az aradi vértanú legkisebb lányának, Schweidel Annának és családjának temetkezési helye volt a II. világháborúig. A harci események alatt a kriptát kifosztották, a bejárata azóta is tárvanyitva áll, a csontokat szétszórták, s ez a méltatlan állapot azóta is fennáll.

Kis József szerkesztőnk, a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára igazgatója ismét egy magyarországi gyökerekkel rendelkező világhíresség családtörténetét dolgozta fel. A Koestler-saga című tanulmány az egyik legnagyobb hatású magyar-brit írónak, Arhur Koestler három generációt érintő családjának történetével és szűkebb rokonságával foglalkozik.

Folytatjuk a betyárok életét bemutató sorozatunkat. Somoskői Viktor, a MNL Heves Megyei Levéltára főlevéltárosa és igazgatóhelyettese Vidróczki Márton, a mátrai betyár című tanulmányában szinte a lehetetlenre vállalkozott, ugyanis rendkívül kevés levéltári irat maradt fenn. Ezért főként sajtóanyag és anyakönyvi bejegyzések segítségével dolgozta fel a hazai betyárvilág egyik legismertebb alakjának történetét.

Kovács Eleonóra főszerkesztőhelyettes, a MNL főlevéltárosa folytatja a családtörténet-kutatás forrásai sorozatát. A negyedik résszel megkezdi az összeírások ismertetését, ezúttal az országos összeírások családtörténet-kutatásban elfoglalt helyét mutatja be.

A Szakmai műhely pénzintézeteket vizsgáló tanulmányából két típusú családtörténeti iratokra vetülhet figyelmünk. Egyrész a pénzintézetek személyzeti anyagában, azaz a munkatársak irataiban kutathatunk, másrészt a bankok és biztosítók ügyfeleivel kapcsolatos feljegyzések tartalmazhatnak családtörténeti vonatkozású adatokat. Végső István a MNL Országos Levéltára levéltárosa számos példával illusztrálva bemutatja, hogy szerencsés esetben milyen remek, kiegészítő adatokkal gazdagodhat a családtörténet- kutató, ha a pénzintézetek munkatársai és ügyfelei között megtalálja valamelyik felmenőjét.

Szemle rovatunkban egy, az Interneten 2025. március 20-án megjelent angol nyelvű elemző cikk magyar fordítását tesszük közzé Fenyvesi Anna jóvoltából. Marc McDermott a családfaépítés pszichológiáját teszi vizsgálat tárgyáva, Minőség vagy mennyiség címmel. A szerző rábízza a kutatóra, hogy melyik utat válassza, de ő maga hitet tesz a kutatáson alapuló biztos dokumentáció fontossága, azaz a minőség mellett.

Olvasói levél rovatunkban Gubicza Ilonának adtunk ismét lehetőséget. Az összefogás erősítése – egy családtörténet-kutatás margójára címmel megjelent tanulmányában a saját családjának történetét írta meg, és kiemeli a kutatása eredményeként megvalósult családi-rokoni kapcsolatokat.

Tartalmas időtöltést és eredményes családkutatást kívánok minden kedves olvasónknak.

Kollega Tarsoly István
főszerkesztő
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Mi történt az aradi vértanúk gyermekeivel?

Mi történt az aradi vértanúk gyermekeivel?

Az aradi tizenhárom életútja és tragikus sorsa sokak számára ismert. Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett vértanúk mindegyike a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi (Kiss Ernő), tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot (Lázár Vilmos) viselt. Halálukkal Haynau és Ferenc József a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizenhárom kivégzett férfit joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak. Kevesen tudják azonban, hogy mi történt a családjukkal a haláluk után. A tizenhárom katona közül tíz volt házas, közülük hétnek született gyermeke, s Kiss Ernőnek, Knezić Károlynak és Schweidel Józsefnek ma is élnek egyenesági leszármazottai, akik ápolják őseik emlékét.

bővebben
Schweidel Anna, a vértanú lánya

Schweidel Anna, a vértanú lánya

Az aradi vértanúknak számos helyen, az ország több pontján emeltek szobrot, készítettek emléktáblát már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében is. Közülük néhányat, amelyek a trianoni országvesztés hatására kikerültek Magyarország területétől, eltávolítottak. Nincs már meg az 1902. október 6-án Zomborban Schweidel József szülőháza falán felavatott emléktábla, de nem látható a Zombor főterén 1905-ben a vértanú születésnapján felállított, egészalakos szobor sem. Aradon az egykori kivégzettek sírjait is többször megbolygatták, míg végül tizenegy vértanú földi maradványait 1974- ben az Aradi Ereklyemúzeumban helyezték el. Az 1890-ben Aradon átadott közös emlékmű is hányattatott sorsot élt meg, 1920 után új helyszínt kerestek számára, de ott is többször megrongálták.
Fontos tehát, hogy a vértanúk magyarországi emlékezetét, a hozzájuk szorosan kötődő emlékhelyeket az utókor kiemelt figyelemmel ápolja, már csak azért is, mert egyetlen vértanú földi maradványa sincs a mai Magyarország területén. Az emlékhelyek közé tartozna Schweidel József tábornok legkisebb lányának, Annának és családjának kriptája, amely elhanyagolt és rendkívül rossz állapotban van Kápolnásnyék határában egy kis erdő közepén. A tanulmányban Schweidel József aradi vértanú és családjának történetét, valamint a kápolnásnyéki kripta hányattatott sorsát mutatjuk be.
Ezúton köszönjük meg Schweidel József ükunokája, Kirtsch Annamária segítségét a családi archívum rendelkezésre bocsátásáért, valamint a családi emlékezet közreadásáért.

bővebben
A Koestler-saga

A Koestler-saga

ARTHUR KOESTLER CSALÁDJA ÉS ROKONSÁGA – A Koestlerek családfája Leopold nagyapámmal kezdődik, és velem ér véget.” – írta Arthur Koestler. Nyílvessző a végtelenbe című önéletrajzi írásának „Koestler-saga” című családtörténeti fejezetében. A 20. század egyik legnagyobb hatású magyar–brit írójának e közlése csak részben fedi a valóságot, családjának története azonban nem tanulság nélküli, rávilágít a 19. századi Európa üzletemberek és szélhámosok által alakított társadalmi és gazdasági hatásaira, mint ahogy a mindent elsöprő 20. századi szélsőséges politikai változások következményeire is.

bővebben