Köszöntő

2026. július
A Szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2026/3. számának megjelenése alkalmából.

A Szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2026/3. számának megjelenése alkalmából.

A Tanulmányok rovat első cikkében az aradi vértanúk leszármazottjairól értekezik Holmár Zoltán nyíregyházi történészmuzeológus. Az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom tábornok közül tíz volt házas és hétnek volt gyermeke, s közülük háromnak ma is élő leszármazottja van.

Ehhez kapcsolódik az a tanulmány, amely Schweidel József aradi vértanú családjának történetéről szól, valamint bemutatja azt a szégyenteljesen lepusztult állapotú, Kápolnásnyék határában egy kis erdő közepén álló kriptát, amely az aradi vértanú legkisebb lányának, Schweidel Annának és családjának temetkezési helye volt a II. világháborúig. A harci események alatt a kriptát kifosztották, a bejárata azóta is tárvanyitva áll, a csontokat szétszórták, s ez a méltatlan állapot azóta is fennáll.

Kis József szerkesztőnk, a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára igazgatója ismét egy magyarországi gyökerekkel rendelkező világhíresség családtörténetét dolgozta fel. A Koestler-saga című tanulmány az egyik legnagyobb hatású magyar-brit írónak, Arhur Koestler három generációt érintő családjának történetével és szűkebb rokonságával foglalkozik.

Folytatjuk a betyárok életét bemutató sorozatunkat. Somoskői Viktor, a MNL Heves Megyei Levéltára főlevéltárosa és igazgatóhelyettese Vidróczki Márton, a mátrai betyár című tanulmányában szinte a lehetetlenre vállalkozott, ugyanis rendkívül kevés levéltári irat maradt fenn. Ezért főként sajtóanyag és anyakönyvi bejegyzések segítségével dolgozta fel a hazai betyárvilág egyik legismertebb alakjának történetét.

Kovács Eleonóra főszerkesztőhelyettes, a MNL főlevéltárosa folytatja a családtörténet-kutatás forrásai sorozatát. A negyedik résszel megkezdi az összeírások ismertetését, ezúttal az országos összeírások családtörténet-kutatásban elfoglalt helyét mutatja be.

A Szakmai műhely pénzintézeteket vizsgáló tanulmányából két típusú családtörténeti iratokra vetülhet figyelmünk. Egyrész a pénzintézetek személyzeti anyagában, azaz a munkatársak irataiban kutathatunk, másrészt a bankok és biztosítók ügyfeleivel kapcsolatos feljegyzések tartalmazhatnak családtörténeti vonatkozású adatokat. Végső István a MNL Országos Levéltára levéltárosa számos példával illusztrálva bemutatja, hogy szerencsés esetben milyen remek, kiegészítő adatokkal gazdagodhat a családtörténet- kutató, ha a pénzintézetek munkatársai és ügyfelei között megtalálja valamelyik felmenőjét.

Szemle rovatunkban egy, az Interneten 2025. március 20-án megjelent angol nyelvű elemző cikk magyar fordítását tesszük közzé Fenyvesi Anna jóvoltából. Marc McDermott a családfaépítés pszichológiáját teszi vizsgálat tárgyáva, Minőség vagy mennyiség címmel. A szerző rábízza a kutatóra, hogy melyik utat válassza, de ő maga hitet tesz a kutatáson alapuló biztos dokumentáció fontossága, azaz a minőség mellett.

Olvasói levél rovatunkban Gubicza Ilonának adtunk ismét lehetőséget. Az összefogás erősítése – egy családtörténet-kutatás margójára címmel megjelent tanulmányában a saját családjának történetét írta meg, és kiemeli a kutatása eredményeként megvalósult családi-rokoni kapcsolatokat.

Tartalmas időtöltést és eredményes családkutatást kívánok minden kedves olvasónknak.

Kollega Tarsoly István
főszerkesztő
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Vidróczki Márton, a mátrai betyár

Vidróczki Márton, a mátrai betyár

Vidróczki Márton a magyar betyárvilág egyik legismertebb alakja, életéről mégis kevés konkrét adat maradt ránk. Sok más betyárral ellentétben nem került a rögtönítélő bíróság kezére, így releváns kihallgatási jegyzőkönyvek vagy fogolynyilvántartások nem állnak a rendelkezésünkre. Elsődleges források szűkében főként korabeli újságcikkekre, és a halálát követően terjedő legendákra támaszkodhatunk, amelyek nyomán mozaikosan kirajzolódik előttünk a híres betyár életútja. E közleményünk, folytatva a betyár életutak sorozatot, elénk tárja, hogy egyetlen személyről milyen sokféle „valósnak mondott” történet élhet a köztudatban, ugyanakkor szinte egyetlen biztos fogódzó az anyakönyv. A tanulmányból kiderül az is, hogy a nagy forrásértékű törvényszéki iratok, peranyagok hiánya vagy szűkös volta jócskán megnehezíti a feltárást.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai IV.

A családtörténet-kutatás forrásai IV.

ÖSSZEÍRÁSOK: ORSZÁGOS ÖSSZEÍRÁSOK – Az anyakönyvekhez hasonlóan nagyon sok embert érintenek a különböző szempontú és célú összeírások, illetve a népszámlálások. E források egyetlen ország adminisztrációjából sem hiányoznak, s meglehetősen régre nyúlik vissza az eredetük. Az összeírások, népszámlálási iratok ismertetése szerteágazó és sokréttű témakör, ezért több részben tesszük közzé a rájuk vonatkozó tudnivalókat. Ezek az iratok a népesség nyilvántartásának különböző szempontú dokumentumai, vannak köztük általános források, amelyek a lakosság valamennyi tagjára vonatkoznak, s olyanok is, amelyek speciális csoportok adatainak rögzítését célozzák. Előnyük, hogy egy helyen, rendszerezetten és koncentráltan tartalmaznak adatokat családokra, személyekre vonatkozóan az adott időszakot illetően.

bővebben
Családi titkaink a pénzintézeti iratokban

Családi titkaink a pénzintézeti iratokban

A levéltárakban őrzött pénzintézeti és biztosítóintézeti iratok értékes kiegészítő forrásai lehetnek a családtörténeti kutatásnak, különösen akkor, ha a kutató az anyakönyvi adatokon túl az ősök vagyoni helyzetére, életmódjára vagy foglalkozására is kíváncsi. Természetesen nem minden család, személy anyaga maradt fenn. Nagyon változó az adatbősége egy-egy, a levéltár őrizetében megmaradt személyi vagy személyzeti anyagnak is.

bővebben