A Szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2026/3. számának megjelenése alkalmából.
A Tanulmányok rovat első cikkében az aradi vértanúk leszármazottjairól értekezik Holmár Zoltán nyíregyházi történészmuzeológus. Az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom tábornok közül tíz volt házas és hétnek volt gyermeke, s közülük háromnak ma is élő leszármazottja van.
Ehhez kapcsolódik az a tanulmány, amely Schweidel József aradi vértanú családjának történetéről szól, valamint bemutatja azt a szégyenteljesen lepusztult állapotú, Kápolnásnyék határában egy kis erdő közepén álló kriptát, amely az aradi vértanú legkisebb lányának, Schweidel Annának és családjának temetkezési helye volt a II. világháborúig. A harci események alatt a kriptát kifosztották, a bejárata azóta is tárvanyitva áll, a csontokat szétszórták, s ez a méltatlan állapot azóta is fennáll.
Kis József szerkesztőnk, a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára igazgatója ismét egy magyarországi gyökerekkel rendelkező világhíresség családtörténetét dolgozta fel. A Koestler-saga című tanulmány az egyik legnagyobb hatású magyar-brit írónak, Arhur Koestler három generációt érintő családjának történetével és szűkebb rokonságával foglalkozik.
Folytatjuk a betyárok életét bemutató sorozatunkat. Somoskői Viktor, a MNL Heves Megyei Levéltára főlevéltárosa és igazgatóhelyettese Vidróczki Márton, a mátrai betyár című tanulmányában szinte a lehetetlenre vállalkozott, ugyanis rendkívül kevés levéltári irat maradt fenn. Ezért főként sajtóanyag és anyakönyvi bejegyzések segítségével dolgozta fel a hazai betyárvilág egyik legismertebb alakjának történetét.
Kovács Eleonóra főszerkesztőhelyettes, a MNL főlevéltárosa folytatja a családtörténet-kutatás forrásai sorozatát. A negyedik résszel megkezdi az összeírások ismertetését, ezúttal az országos összeírások családtörténet-kutatásban elfoglalt helyét mutatja be.
A Szakmai műhely pénzintézeteket vizsgáló tanulmányából két típusú családtörténeti iratokra vetülhet figyelmünk. Egyrész a pénzintézetek személyzeti anyagában, azaz a munkatársak irataiban kutathatunk, másrészt a bankok és biztosítók ügyfeleivel kapcsolatos feljegyzések tartalmazhatnak családtörténeti vonatkozású adatokat. Végső István a MNL Országos Levéltára levéltárosa számos példával illusztrálva bemutatja, hogy szerencsés esetben milyen remek, kiegészítő adatokkal gazdagodhat a családtörténet- kutató, ha a pénzintézetek munkatársai és ügyfelei között megtalálja valamelyik felmenőjét.
Szemle rovatunkban egy, az Interneten 2025. március 20-án megjelent angol nyelvű elemző cikk magyar fordítását tesszük közzé Fenyvesi Anna jóvoltából. Marc McDermott a családfaépítés pszichológiáját teszi vizsgálat tárgyáva, Minőség vagy mennyiség címmel. A szerző rábízza a kutatóra, hogy melyik utat válassza, de ő maga hitet tesz a kutatáson alapuló biztos dokumentáció fontossága, azaz a minőség mellett.
Olvasói levél rovatunkban Gubicza Ilonának adtunk ismét lehetőséget. Az összefogás erősítése – egy családtörténet-kutatás margójára címmel megjelent tanulmányában a saját családjának történetét írta meg, és kiemeli a kutatása eredményeként megvalósult családi-rokoni kapcsolatokat.
Tartalmas időtöltést és eredményes családkutatást kívánok minden kedves olvasónknak.
főszerkesztő
