A 2023 áprilisában alapított Családfa Magazin most megjelenő száma a tizedik a sorban. E kis jubileum alkalmával összegezzük az eddig megjelenteket. Lapszámainkban eddig 36 tudományos-népszerű stílusban megírt tanulmány és 30 kutatást segítő szakmai műhely cikk látott napvilágot, a Szemle cikkeken kívül. Örvendetes, hogy olvasóink is beküldték családtörténeteiket, észrevételeiket, kívánságaikat. Ezért 2024-től elindítottuk Olvasói levél rovatunkat, ahol a közérdeklődésre számot tartó írások megjelenhetnek; továbbra is arra biztatva a tisztelt olvasót, hogy küldjék el családtörténeteiket.
A Tanulmányok rovat első cikke Kiss Henrietta tollából a Budavári Palotában máig épségben fennmaradt nádori kripta történetét tárja fel abból az alkalomból, hogy a Várkapitányság felújította és látogathatóvá tette.
E számunkban Holmár Zoltán a saját családjának történetét dolgozta fel, az I. világháborúra fókuszálva. A család háborúban harcoló és elesett tagjait számba véve láthatunk egy tipikus korabeli magyar kiterjedt családot, amelynek tíz tagja vett részt a Nagy Háborúban, s közülük négyen hősi halált haltak.
Azt, hogy mi köze a mazochizmusnak és a különböző járványoknak a Rolling Stones együtteshez, azt Kis József, magazinunk szerkesztője tollából tudhatjuk meg. Szerzőnk az idén januárban elhunyt, magyar ősökkel rendelkező Marianne Faithfull családtörténetét dolgozta fel.
Mindmáig több elmélet született a Hunyadi család eredetéről, ezért felkértük a történettudomány jeles képviselőjét, Novák Ádámot – már csak a nemrég bemutatott népszerű Hunyadi című filmsorozat miatt is – mutassa be a tudomány jelenlegi álláspontját arról, kik voltak Hunyadi János ősei. A tanulmány kitér a Hunyadi család címerére, s annak európai párhuzamait is bemutatja.
A családtörténet-kutatás értelmét boncolja az első szakmai műhely cikk (Bakos Réka – Fenyvesi Anna), az amerikai kivándorlók leszármazottjai keresik magyar gyökereiket, illetve az itthon maradtak keresik kivándorolt rokonaikat.
A magyar családnevekkel névtani szempontból két cikk is foglalkozik. A szakmai műhely rovatban a mesterségnév eredetű családnevek kialakulásáról írt Márkusné Vörös Hajnalka. Olvasói levelünkben egy korábbi íráshoz szólt hozzá egy olvasónk. Milfajt Ferkó egykori betyár vezetéknevének ortográfiája kapcsán a vezetéknevek sokszor generáción belül történt megváltozásáról olvashatunk. A családnevek pontos rögzítéséről csak a múlt században hoztak jogszabályokat, addig gyakran az anyakönyveket vezető papon múlt, mit írt le a rábízott nyáj demográfiai eseményeiről.
A Székesfehérvári Püspökség területén egykor élt családok történetének kutatását segíti Mózessy Gergely tanulmánya a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár iratainak, különösen a digitális térben is hozzáférhető források bemutatásával. Az anyakönyveken kívül az egyik legfontosabb családtörténeti forrás a 18–19. században keletkezett lélekösszeírások. Ezek kutathatók online módon, valamint az anyakönyvekhez készített mutatók és adatbázisok is, felgyorsítva az anyakönyvekben való kereséseket.
A Szemle rovatban a Boncza Bertáról szóló életrajzi monográfiát ismertetjük. Ady Endre felesége, Csinszka a nemesi származású désfalvi Boncza családból származott. A szerző, Nagybaczoni Molnár Ferenc, aki maga is rokonságban áll a Boncza családdal, alapos levéltári kutatással tárta fel a család eredetét, művének egyik fejezetében foglalkozik a Boncza genealógiával. A szerző az eddig ismert Csinszka-életrajzot az irodalomtudomány számára revideálja.
Tartalmas időtöltést és sikeres családtörténet-kutatást kívánok a Tisztelt Olvasónak!
főszerkesztő
