A lepsényi bár, Szent István Király Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény

„Lepsénynél még megvolt…”

2024. április
A tanulmány címét Nóti Károly híres kabaréjelenetéből kölcsönöztük. A jelenetben előforduló helyszín akár lehetett a cikkben előforduló pihenőhely is. Közismert, hogy a Nyugat-Európába utazó magyar arisztokraták milyen fontos tapasztalatokkal tértek haza a 19. században. Így volt ez később is és az utazók gyakran követendő példákkal találkoztak szinte az élet minden területén. Párhuzamosan a polgárosodással, illetve az arisztokraták társadalomban betöltött szerepének változásával e réteg tagjai is egyre fogékonyabbak lettek jövedelmük alternatív kiegészítése terén, sok esetben pedig – helyzetükből fakadóan többnyire komolyabb kockázat nélkül – személyes érdeklődésből is kipróbálhattak másutt bevált, de Magyarországon újdonságnak számító jó módszereket, technikai vagy üzleti újításokat. Egy család története szempontjából – társadalmi állására való tekintet nélkül – lényeges és fontos, hogy sikerül-e megújulnia, követi-e a világ változásait, s hogy tagjai közül ki(k) az újító(k), és miként valósítják meg elképzeléseiket. Az alábbiakban olvasható történet egy érdekes arisztokrata kísérletet mutat be, amely nagy érdeklődést váltott ki a maga korában. Angliában szerzett tapasztalatai alapján, és látva, hogy itthon ilyen még nincs, gróf Nádasdy Tamásné 1927- ben úgy határozott, hogy a Budapestet Székesfehérváron át a Balatonnal összekötő országút mellett, Polgárdi, és a Nádasdy-uradalmak egyik birtokközpontja, Lepsény között országúti bárt létesít. A Nádasdy-bár, ahogy a legtöbben ismerték, ettől az évtől a kora 40-es évekig, a nyári szezonban várta vendégeit. Hasonló útmenti bárt nem ismerünk a korszakban hazánkban, az I. világháború előtt csupán Budapesten a belvárosban működött egy Amerikai Buffet nevű, a tengerentúli országot arculatában is megidéző, látványosságként is számontartott vendéglátóhely.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Mazochizmus, pandémia és a Rolling Stones – Marianne Faithfull magyarországi felmenői

Mazochizmus, pandémia és a Rolling Stones – Marianne Faithfull magyarországi felmenői

Megszokhattuk már, hogy külföldi hírességek felmenői vagy rokonai között is nem egyszer híres embereket találunk. Így van ez a néhány hónapja elhunyt brit énekes-színész, Marianne Faithfull esetében is, akinek anyai ági ősei az egykori Osztrák–Magyar Monarchia, részben a Magyar Királyság területéről származtak. Marianne Faithfull 1946-ban született a londoni Hampsteadben. Apja, Robert Glynn Faithfull (1912–1998) brit hírszerző tiszt és az olasz irodalom professzora volt, míg édesanyja a budapesti születésű Eva Sacher-Masoch (1912–1991). Bár Eva családja alapvetően nem Magyarországon élt, mind apai, mind anyai ágon magyar felmenőkkel is rendelkezett.

bővebben
Honnan emelkedett fel a holló? – Röviden Hunyadi eredetéről

Honnan emelkedett fel a holló? – Röviden Hunyadi eredetéről

Generációmból talán nem én vagyok az egyetlen, akinek gyermekkorában az egyik első találkozása a magyar történelemmel a Mondák a magyar történelemből c. animációs játékfilmsorozat volt. Ez 1986 és 1988 között két évadban, tizenhárom részben dolgozta fel Jankovics Marcell forgatókönyve alapján és rendezésében a magyar történelem leghíresebb mondáit, legendáit. A korábbi évszázadokban a tűz körül elmesélt történeteket gyermeki jómagam a sátoraljaújhelyi Városi Könyvtárból kölcsönzött videókazettákból ismertem meg. A tizenegyedik rész a Jankula címet kapta, amely Hunyadi János származásának történetét mesélte el Heltai Gáspár (†1574) krónikája alapján.

bővebben
Néhány szó a somogyi betyárokról

Néhány szó a somogyi betyárokról

Magyarországon a betyár szó hallatán az emberek képzeletében általában a fiatal, életerős, független férfiak alakja jelenik meg, akik hőstetteik során megbüntették a gazdagokat és segítették
a szegényeket. A nagy tettek között pedig a csárdákban történő vidám mulatozással, borozgatással töltötték el az időt. Mindezt a különböző filmek és egyes zenei ábrázolások is nagymértékben erősítik. Egyes, betyárokkal kapcsolatos történetek azonban az általuk elkövetett brutális bűncselekményekről, rablásokról, gyilkosságokról szólnak, ahol az áldozatok között szegény emberek, papok, kocsmárosok, molnárok is szerepelnek.

bővebben