A lepsényi bár, Szent István Király Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény

„Lepsénynél még megvolt…”

2024. április
A tanulmány címét Nóti Károly híres kabaréjelenetéből kölcsönöztük. A jelenetben előforduló helyszín akár lehetett a cikkben előforduló pihenőhely is. Közismert, hogy a Nyugat-Európába utazó magyar arisztokraták milyen fontos tapasztalatokkal tértek haza a 19. században. Így volt ez később is és az utazók gyakran követendő példákkal találkoztak szinte az élet minden területén. Párhuzamosan a polgárosodással, illetve az arisztokraták társadalomban betöltött szerepének változásával e réteg tagjai is egyre fogékonyabbak lettek jövedelmük alternatív kiegészítése terén, sok esetben pedig – helyzetükből fakadóan többnyire komolyabb kockázat nélkül – személyes érdeklődésből is kipróbálhattak másutt bevált, de Magyarországon újdonságnak számító jó módszereket, technikai vagy üzleti újításokat. Egy család története szempontjából – társadalmi állására való tekintet nélkül – lényeges és fontos, hogy sikerül-e megújulnia, követi-e a világ változásait, s hogy tagjai közül ki(k) az újító(k), és miként valósítják meg elképzeléseiket. Az alábbiakban olvasható történet egy érdekes arisztokrata kísérletet mutat be, amely nagy érdeklődést váltott ki a maga korában. Angliában szerzett tapasztalatai alapján, és látva, hogy itthon ilyen még nincs, gróf Nádasdy Tamásné 1927- ben úgy határozott, hogy a Budapestet Székesfehérváron át a Balatonnal összekötő országút mellett, Polgárdi, és a Nádasdy-uradalmak egyik birtokközpontja, Lepsény között országúti bárt létesít. A Nádasdy-bár, ahogy a legtöbben ismerték, ettől az évtől a kora 40-es évekig, a nyári szezonban várta vendégeit. Hasonló útmenti bárt nem ismerünk a korszakban hazánkban, az I. világháború előtt csupán Budapesten a belvárosban működött egy Amerikai Buffet nevű, a tengerentúli országot arculatában is megidéző, látványosságként is számontartott vendéglátóhely.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Big Nose Kate – A vadnyugat magyar származású női legendája

Big Nose Kate – A vadnyugat magyar származású női legendája

Az arizónai Tombstone városkában 1881. október 26-án, délután 3 óra körül híres-hírhedt vadnyugati fegyverforgatók pisztolypárbajának volt tanúja egy kora harmincas éveiben járó nő.
A lövöldözés egy keskeny telken zajlott le az Old Kindersley nevű karám (angol rövidítése O.K. Corral volt, így híresült el a hely) hátsó bejáratától nem messze. Az egy percig sem tartó fegyverpárbaj mind a mai napig foglalkoztatja a vadnyugat történetét feldolgozó írókat és filmeseket.

bővebben
Mátyás király és a nők

Mátyás király és a nők

Gazdagnak és befolyásosnak lenni nem lehet rossz, sokan cserélnének azokkal, akiknek ez a történelem során megadatott. Ilyenkor a felületes szemlélő elsősorban az uralkodókra gondol, akik emberi mértékkel mérve szinte bármit megtehettek és megvehettek. Az élet egy nem is annyira jelentéktelen területén azonban nem voltak irigylésre méltóak: a párválasztásban, mert az nem csupán rajtuk múlott, hiába „ólálkodott” Ámor a közelben. Az életkor, a szülők rugalmassága, a hatalmi konstelláció, az esetleges özvegység mind-mind korlátozták döntésüket. Semmi udvarlás és ismerkedés tehát, mindez az esküvő utánra maradt, és mivel válás nem létezett, a házasság nemegyszer súlyos következményeivel kellett élniük tovább. A házasság megszüntetése terén viszont voltak, akik az egyház által egyedül elfogadhatónak tartott körülményt hajlamosak voltak meggyorsítani, elég csak VIII. (Tudor) Henrik (1509–1547) angol uralkodóra gondolnunk.

bővebben
Lantai Sándor, Petőfi Sándor elfeledett barátja

Lantai Sándor, Petőfi Sándor elfeledett barátja

Előfordul a kutatás során, hogy egy személy, egy esemény minden lényeges adata a szemünk előtt van, de mégsem tudatosodik bennünk, hogy milyen jelentősége van. Akár egy helyszín, akár egy esemény, vagy éppen egy személy kapcsolati hálója is ismert lehet számunkra, s csak később döbbenünk rá a jelentőségére és illesztjük be a helyére a hiányzó mozaikdarabot. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a családi emlékek, „legendák” néha igazolást nyernek, vagyis van valós magja a családi emlékezetben őrzött információknak. Lantai Sándor rövid élete is ilyen nem tudatosított ismeret, részben Várpalota helytörténetéhez, részben Petőfi Sándor életrajzához, megerősítve egyúttal azt a nézetet, hogy a lokális történet és a családtörténet szoros kapcsolatban áll egymással.

bővebben