A lepsényi bár, Szent István Király Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény

„Lepsénynél még megvolt…”

2024. április
A tanulmány címét Nóti Károly híres kabaréjelenetéből kölcsönöztük. A jelenetben előforduló helyszín akár lehetett a cikkben előforduló pihenőhely is. Közismert, hogy a Nyugat-Európába utazó magyar arisztokraták milyen fontos tapasztalatokkal tértek haza a 19. században. Így volt ez később is és az utazók gyakran követendő példákkal találkoztak szinte az élet minden területén. Párhuzamosan a polgárosodással, illetve az arisztokraták társadalomban betöltött szerepének változásával e réteg tagjai is egyre fogékonyabbak lettek jövedelmük alternatív kiegészítése terén, sok esetben pedig – helyzetükből fakadóan többnyire komolyabb kockázat nélkül – személyes érdeklődésből is kipróbálhattak másutt bevált, de Magyarországon újdonságnak számító jó módszereket, technikai vagy üzleti újításokat. Egy család története szempontjából – társadalmi állására való tekintet nélkül – lényeges és fontos, hogy sikerül-e megújulnia, követi-e a világ változásait, s hogy tagjai közül ki(k) az újító(k), és miként valósítják meg elképzeléseiket. Az alábbiakban olvasható történet egy érdekes arisztokrata kísérletet mutat be, amely nagy érdeklődést váltott ki a maga korában. Angliában szerzett tapasztalatai alapján, és látva, hogy itthon ilyen még nincs, gróf Nádasdy Tamásné 1927- ben úgy határozott, hogy a Budapestet Székesfehérváron át a Balatonnal összekötő országút mellett, Polgárdi, és a Nádasdy-uradalmak egyik birtokközpontja, Lepsény között országúti bárt létesít. A Nádasdy-bár, ahogy a legtöbben ismerték, ettől az évtől a kora 40-es évekig, a nyári szezonban várta vendégeit. Hasonló útmenti bárt nem ismerünk a korszakban hazánkban, az I. világháború előtt csupán Budapesten a belvárosban működött egy Amerikai Buffet nevű, a tengerentúli országot arculatában is megidéző, látványosságként is számontartott vendéglátóhely.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.

bővebben
Tanító őseink

Tanító őseink

A tanfelügyelőségi iratok a családtörténet-kutatásban
Talán nem magától értetődő, ha valaki tanügyi hivatalok iratait ajánlja forrásként a családtörténetkutatók figyelmébe, pedig a vármegyei tanfelügyelőségek levéltári anyagai nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akiknek felmenői között alsófokú iskolákban tanító pedagógusok voltak. E hivatalok fondjai ugyanis olyan személyi és munkaügyi iratokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek egy-egy pedagógus pályájának alapos feltárására vagy a már meglévő ismeretek kiszélesítésére. Írásunkban példaként a jász-nagykun-szolnok vármegyei iratokra támaszkodunk, előtte azonban áttekintjük a tanfelügyelői hivatalok rövid történetét és a fennmaradt iratok kutatásának lehetőségeit.

bővebben
Házasság Budán

Házasság Budán

Géra Eleonóra: Házasság Budán. Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686–1726 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések. Magyar családtörténetek: Tanulmányok 3.) MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Bp., 2019.


Géra Eleonóra a török hódoltság után betelepülő város családjait vizsgálja kötetében gazdag levéltári forrásanyag alapján. Törekszik minél szélesebb rétegek bemutatására, így – forrásadottságok miatt – a középpontban lévő polgárjoggal rendelkező családok mellett a polgárjog nélküli személyeket is megismerhetjük, köztük a szegényeket, s a más valláshoz vagy etnikumhoz tartozókat. A német polgárság mellett találkozhatunk itáliai gyökerű családokkal, magyarokkal, horvátokkal és szerbekkel is a kötet lapjain.

bővebben