„Lepsénynél még megvolt…”

Betlér, Budapest, Homonna, Parnó, Tiszadob, Tőketerebes, Velejte – mi köti össze e településeket?
Ebben, a falvaktól mezővárosokon át Magyarország fővárosáig terjedő névsorban van egy fontos
összekötő kapocs: az Andrássyak. A 20. század közepéig valamennyi településen az Andrássy család
betléri ágának fontos uradalmi központjai és kastélyai, illetve palotái voltak. Tagjaik évszázadokon
át befolyásos szereplői Felső-Magyarország, sőt a 19–20. század folyamán Magyarország közéletének,
de emellett jeles művészetpártolók, műgyűjtők és szenvedélyes vadászok is voltak. A család legjelentősebb
személyisége, id. gróf Andrássy Gyula, a „szép akasztott” pedig elmondhatta magáról, hogy pályafutása csúcsán
nem csak Magyarország, de az európai politika meghatározó alakja is volt az Osztrák–Magyar Monarchia
közös külügyminisztereként. De hogyan jutottak el oda, hogy a magyar történelem ilyen meghatározó tényezőjévé
váltak és kik voltak a család legfontosabb tagja id. gróf Andrássy Gyula mellett?

Mihalek Zsuzsa díszlettervező 2024-ben Oscar-díjat nyert, de hányadik magyar Oscar is ez? Nem egyszerű a válasz, mert ki számít magyarnak a nyertesek közül? Aki magyar állampolgár volt a díj átvételekor és Magyarországon is született? Amennyiben igen a válasz, Mihalek Zsuzsa mindkét kritériumnak megfelel, ugyanúgy, mint az első magyar díjazott, aki 1934-ben ugyanabban a kategóriában győzött, mint az idei nyertes. De ki volt ő, az első magyar Oscar-díjas? Nézzük Szloboda Vilmos Béla alias Sándorházi Béla alias William S. Darling történetét Bormász pusztától Hollywoodig! Életútja nem csak fordulatossága miatt érdekes, de jól példázza a korszakot, és egyúttal kutatásmódszertani megfigyeléseket is tehetünk.

A Jászság jól körülhatárolható tájegység Magyarország térképén, a Tiszától nyugatra a Mátra hegység lábánál, a Zagyva és a Tarna folyók ölelésében fekvő ligetes alföldi táj. Ide telepedett le a 13. század második felében az alán eredetű jász nép, akik névadóivá váltak a vidéknek. Tanulmányunkban a jászok történetét mutatjuk be, az ezt követő Szakmai műhely rovatunkban a jászkun népességre vonatkozó kutatási lehetőségekről szólunk.