A lepsényi bár, Szent István Király Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény

„Lepsénynél még megvolt…”

2024. április
A tanulmány címét Nóti Károly híres kabaréjelenetéből kölcsönöztük. A jelenetben előforduló helyszín akár lehetett a cikkben előforduló pihenőhely is. Közismert, hogy a Nyugat-Európába utazó magyar arisztokraták milyen fontos tapasztalatokkal tértek haza a 19. században. Így volt ez később is és az utazók gyakran követendő példákkal találkoztak szinte az élet minden területén. Párhuzamosan a polgárosodással, illetve az arisztokraták társadalomban betöltött szerepének változásával e réteg tagjai is egyre fogékonyabbak lettek jövedelmük alternatív kiegészítése terén, sok esetben pedig – helyzetükből fakadóan többnyire komolyabb kockázat nélkül – személyes érdeklődésből is kipróbálhattak másutt bevált, de Magyarországon újdonságnak számító jó módszereket, technikai vagy üzleti újításokat. Egy család története szempontjából – társadalmi állására való tekintet nélkül – lényeges és fontos, hogy sikerül-e megújulnia, követi-e a világ változásait, s hogy tagjai közül ki(k) az újító(k), és miként valósítják meg elképzeléseiket. Az alábbiakban olvasható történet egy érdekes arisztokrata kísérletet mutat be, amely nagy érdeklődést váltott ki a maga korában. Angliában szerzett tapasztalatai alapján, és látva, hogy itthon ilyen még nincs, gróf Nádasdy Tamásné 1927- ben úgy határozott, hogy a Budapestet Székesfehérváron át a Balatonnal összekötő országút mellett, Polgárdi, és a Nádasdy-uradalmak egyik birtokközpontja, Lepsény között országúti bárt létesít. A Nádasdy-bár, ahogy a legtöbben ismerték, ettől az évtől a kora 40-es évekig, a nyári szezonban várta vendégeit. Hasonló útmenti bárt nem ismerünk a korszakban hazánkban, az I. világháború előtt csupán Budapesten a belvárosban működött egy Amerikai Buffet nevű, a tengerentúli országot arculatában is megidéző, látványosságként is számontartott vendéglátóhely.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Életmódja: vadászat – Gróf Nádasdy Ferenc (1842–1907) vadászatai

Életmódja: vadászat – Gróf Nádasdy Ferenc (1842–1907) vadászatai

A történelem és művészettörténet iránt érdeklődők elsősorban a nádasdladányi kastély felépítése és az itt egyesített családi gyűjtemények jelentősége miatt tisztelik Nádasdy Ferenc grófot. Ugyanakkor a főúr a dualizmus kori sportélet különböző területein máig ható fontos események résztvevője, rendezője, illetve esetenként napjainkban is működő szervezetek alapítója és megbecsült vezetője volt. A tanulmány azt foglalja össze, hogy a vadásztársadalom múlt iránt érdeklődő tagjai miért tekint(het)ik őt szeretett sportjuk egyik példamutató személyiségének.

bővebben
Lélekidézés és időutazás

Lélekidézés és időutazás

Az alábbiak kissé rendhagyó módon villantják fel előttünk egy családtörténet-kutatás lehetséges eredményeit. A megszerzett, eredményesen felkutatott adatok elbeszélhető eseménysorrá, a kellő
mennyiségű információ birtokában megismert ősök jellemezhető, leírható, ábrázolható személyekké válnak, s történetük is megidézhető, ahogy azt a levéltári forrásokat már csak foglalkozása révén is kiválóan ismerő, néhai Maksay Ferenc, a történelemtudomány doktora, az Országos Levéltár főlevéltárosa tette az 1970-es években. Az ő szépirodalmi igényességgel megírt, családtörténeti adatokra támaszkodó „krónikájának” részletét olvashatják. Erdélyi református lelkész felmenőinek története elevenedik meg e rövid részletből, amelyben Maksai Zsigmond zaláni református lelkész alakján keresztül nemcsak a családdal, de azokkal a körülményekkel is megismerkedhet az olvasó, amelyek az egyes korszakokban meghatározták az akkor élt emberek életét. A makroszinten bekövetkezett események hatása ez a mikrovilágra, amely a szövegben kibontakozik, miközben az adatokkal „felruházott” ős egy történet szereplőjeként jelenik meg előttünk.

bővebben
A nádasdladányi Nádasdy-kastély

A nádasdladányi Nádasdy-kastély

Stílusában régi korokat idéz, ám a 19. században épült a nádasdladányi kastély, a Nádasdy család egykori rezidenciája. A különleges épület nemcsak tulajdonosa lakhelye volt, hanem dekorációjával,
berendezésével, arcképgyűjteményével a nemzetség emlékezetét és dicsőségét is szolgálta. A történeti megjelenés mögött ugyanakkor modern épületgépészeti megoldások biztosították a lakók kényelmét. A második világháborúban kirabolt, majd méltatlan állapotban és funkcióban tartott épület a rendszerváltás után új életre kelt.

bővebben