A síremlék az 1930-as években (Szent István Király Múzeum fotótára)

Családtörténet és síremlékek

2023. február
Egy-egy temető síremlékei között járva valóságos település- és családtörténeti utazáson vesz részt az oda látogató. A síremlékek épp úgy történeti emlékek, mint az írott, nyomtatott források vagy a tárgyak, s a rajtuk található genealógiai adatokat tartalmazó feliratok mellett, egyéb információkat is hordoznak. A síremlékeken szereplő címer, személyábrázolás, portré, esetleg vers vagy egyéb felirat is vizsgálódásunk tárgya lehet. Az információk természetesen csak más forrásokkal kiegészülve adnak viszonylag teljes képet. Napjainkban már sok közgyűjtemény számtalan dokumentuma érhető el az interneten a Hungaricana közgyűjteményi portálon, illetve más gyűjteményi honlapokon (gyászjelentés-gyűjtemény, végrendeletek, válási dokumentumok, címereslevelek, tervrajzok, sajtó), megsokszorozva ezzel a kutatható iratok körét, amelyek segítségével – megfelelő kutatási módszert alkalmazva – nagyon sok adat megtudható. Ha ezt kiegészítjük a levéltárakban található egyelőre még nem digitalizált, de segédletekkel megfelelően ellátott iratok kutatásával, nagyon gazdag adatgyűjtés lehet a munkánk eredménye. Ízelítőül néhány példa a székesfehérvári Szent Háromság temetőben nyugvó személyek, családok történetéből, amelyhez a cikk végén található szakirodalom valamennyi kötete interneten hozzáférhető.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Patkó-rejtély I. – Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és halála

Patkó-rejtély I. – Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és halála

A dunántúli rablóvilág utolsó nagy virágkora a szabadságharc bukása és a kiegyezés közötti „zsandáros időkre” esett. Nehéz, sötét felhők jártak azokban az esztendőkben az ország felett. A zömében szökött katonákból és duhaj pásztorokból verbuvált csavargó bandák dicstelen működése nemcsak a közbátorságot, de az osztrák mintára kiépült csendőrség tekintélyét is alaposan megtépázta. 1862-re már ismét olyan gyakorivá váltak a fegyveres rablások és kegyetlenkedések országszerte, hogy a budai Helytartótanács több vármegyében is kénytelen volt a statáriális bíróság felállításáról rendelkezni, és egyúttal elhatározta: végleg felszámolja a törvényen kívüliek társadalmát.

bővebben
Egy tábornok élete – Vitéz Somkuthy József, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere

Egy tábornok élete – Vitéz Somkuthy József, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere

A honvédelmi miniszterek sorában a kevésbé ismertek közé tartozik vitéz Somkuthy József (1883–1961) neve, annak ellenére, hogy hosszú katonai pályafutása végén érte a kinevezés. A pályáját az Osztrák–Magyar Monarchiában kezdő katonatiszt karrierje az első világháború után, a Horthy-korszakban teljesedett ki. Alig másfél hónapig töltötte be miniszteri tisztségét, melynek lezárása is érdekes történet. Ebben nem kis szerepe volt Hermann Göringnek, a Harmadik Birodalom második emberének.

bővebben
Hogyan került Kossuth Lajos szőlője Nyíregyházára?

Hogyan került Kossuth Lajos szőlője Nyíregyházára?

TÖRTÉNETEK A KÁLLAY CSALÁDRÓL Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb politikusa, a reformkori liberális ellenzék és az 1848–49-es szabadságharc vezéralakja. Azonban bizonyára kevesen tudják róla, hogy egy általa adományozott szőlőtő még majd száz évvel a halála után is termett Nyíregyházán. A Kossuth által Kállay Ákos részére adományozott szőlőtőke Olaszországból került Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyére, azonban a nem mindennapi növény története hosszú évtizedekre a feledés homályába merült, míg az 1970-es években újra az érdeklődés középpontjába került. De ki volt Kállay Ákos? És hogyan került hozzá Kossuth szőlője?

bővebben