A síremlék az 1930-as években (Szent István Király Múzeum fotótára)

Családtörténet és síremlékek

2023. február
Egy-egy temető síremlékei között járva valóságos település- és családtörténeti utazáson vesz részt az oda látogató. A síremlékek épp úgy történeti emlékek, mint az írott, nyomtatott források vagy a tárgyak, s a rajtuk található genealógiai adatokat tartalmazó feliratok mellett, egyéb információkat is hordoznak. A síremlékeken szereplő címer, személyábrázolás, portré, esetleg vers vagy egyéb felirat is vizsgálódásunk tárgya lehet. Az információk természetesen csak más forrásokkal kiegészülve adnak viszonylag teljes képet. Napjainkban már sok közgyűjtemény számtalan dokumentuma érhető el az interneten a Hungaricana közgyűjteményi portálon, illetve más gyűjteményi honlapokon (gyászjelentés-gyűjtemény, végrendeletek, válási dokumentumok, címereslevelek, tervrajzok, sajtó), megsokszorozva ezzel a kutatható iratok körét, amelyek segítségével – megfelelő kutatási módszert alkalmazva – nagyon sok adat megtudható. Ha ezt kiegészítjük a levéltárakban található egyelőre még nem digitalizált, de segédletekkel megfelelően ellátott iratok kutatásával, nagyon gazdag adatgyűjtés lehet a munkánk eredménye. Ízelítőül néhány példa a székesfehérvári Szent Háromság temetőben nyugvó személyek, családok történetéből, amelyhez a cikk végén található szakirodalom valamennyi kötete interneten hozzáférhető.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A Habsburg-ház tántoríthatatlan hívei – a Koháryak

A Habsburg-ház tántoríthatatlan hívei – a Koháryak

Az 1526-os mohácsi katasztrófát követő időszak sok ősi nemzetség számára hanyatlást, más, addig jelentéktelen famíliáknak a felemelkedés lehetőségét hozta el. A Koháryak személyes bátorsággal, vitézi kockázatvállalással, széleskörű ismeretekkel a haza szolgálata mellett személyes felemelkedésüket is előmozdították. Nemzedékről nemzedékre örökítették át a katolikus hit védelmének, a koronás király iránti hűségnek és a vitézi hagyományok eszméit. Katonai sikereik, a királyi házhoz való hűségük révén fokozatosan emelkedtek az ország legtekintélyesebb családjai közé. A család legismertebb tagja gróf Koháry István a török ellen sereget vezető hadvezér, iskola- és kórházalapító, költő, országbíró, barokk főúr, bőkezű mecénás és többek között Kecskemét földesura.

bővebben
Mi történt az aradi vértanúk gyermekeivel?

Mi történt az aradi vértanúk gyermekeivel?

Az aradi tizenhárom életútja és tragikus sorsa sokak számára ismert. Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett vértanúk mindegyike a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi (Kiss Ernő), tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot (Lázár Vilmos) viselt. Halálukkal Haynau és Ferenc József a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizenhárom kivégzett férfit joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak. Kevesen tudják azonban, hogy mi történt a családjukkal a haláluk után. A tizenhárom katona közül tíz volt házas, közülük hétnek született gyermeke, s Kiss Ernőnek, Knezić Károlynak és Schweidel Józsefnek ma is élnek egyenesági leszármazottai, akik ápolják őseik emlékét.

bővebben
Schweidel Anna, a vértanú lánya

Schweidel Anna, a vértanú lánya

Az aradi vértanúknak számos helyen, az ország több pontján emeltek szobrot, készítettek emléktáblát már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében is. Közülük néhányat, amelyek a trianoni országvesztés hatására kikerültek Magyarország területétől, eltávolítottak. Nincs már meg az 1902. október 6-án Zomborban Schweidel József szülőháza falán felavatott emléktábla, de nem látható a Zombor főterén 1905-ben a vértanú születésnapján felállított, egészalakos szobor sem. Aradon az egykori kivégzettek sírjait is többször megbolygatták, míg végül tizenegy vértanú földi maradványait 1974- ben az Aradi Ereklyemúzeumban helyezték el. Az 1890-ben Aradon átadott közös emlékmű is hányattatott sorsot élt meg, 1920 után új helyszínt kerestek számára, de ott is többször megrongálták.
Fontos tehát, hogy a vértanúk magyarországi emlékezetét, a hozzájuk szorosan kötődő emlékhelyeket az utókor kiemelt figyelemmel ápolja, már csak azért is, mert egyetlen vértanú földi maradványa sincs a mai Magyarország területén. Az emlékhelyek közé tartozna Schweidel József tábornok legkisebb lányának, Annának és családjának kriptája, amely elhanyagolt és rendkívül rossz állapotban van Kápolnásnyék határában egy kis erdő közepén. A tanulmányban Schweidel József aradi vértanú és családjának történetét, valamint a kápolnásnyéki kripta hányattatott sorsát mutatjuk be.
Ezúton köszönjük meg Schweidel József ükunokája, Kirtsch Annamária segítségét a családi archívum rendelkezésre bocsátásáért, valamint a családi emlékezet közreadásáért.

bővebben