A síremlék az 1930-as években (Szent István Király Múzeum fotótára)

Családtörténet és síremlékek

2023. február
Egy-egy temető síremlékei között járva valóságos település- és családtörténeti utazáson vesz részt az oda látogató. A síremlékek épp úgy történeti emlékek, mint az írott, nyomtatott források vagy a tárgyak, s a rajtuk található genealógiai adatokat tartalmazó feliratok mellett, egyéb információkat is hordoznak. A síremlékeken szereplő címer, személyábrázolás, portré, esetleg vers vagy egyéb felirat is vizsgálódásunk tárgya lehet. Az információk természetesen csak más forrásokkal kiegészülve adnak viszonylag teljes képet. Napjainkban már sok közgyűjtemény számtalan dokumentuma érhető el az interneten a Hungaricana közgyűjteményi portálon, illetve más gyűjteményi honlapokon (gyászjelentés-gyűjtemény, végrendeletek, válási dokumentumok, címereslevelek, tervrajzok, sajtó), megsokszorozva ezzel a kutatható iratok körét, amelyek segítségével – megfelelő kutatási módszert alkalmazva – nagyon sok adat megtudható. Ha ezt kiegészítjük a levéltárakban található egyelőre még nem digitalizált, de segédletekkel megfelelően ellátott iratok kutatásával, nagyon gazdag adatgyűjtés lehet a munkánk eredménye. Ízelítőül néhány példa a székesfehérvári Szent Háromság temetőben nyugvó személyek, családok történetéből, amelyhez a cikk végén található szakirodalom valamennyi kötete interneten hozzáférhető.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A komáromi szekeresgazdák

A komáromi szekeresgazdák

A szekeres gazda kifejezés a régiségben nem a foglalkozás megjelölésére szolgált, hanem többnyire a maga földjén gazdálkodó, módosabb paraszti életmódot folytató rétegre vonatkozott. Komáromi viszonylatban azonban egy városban élő társadalmi réteget neveztek így: a nagyobb földbirtokkal rendelkezőket telkes gazdáknak, míg a kevesebb mint öt katasztrális hold földdel rendelkezőket, vagy más foglalkozást űzőket szekeresgazdáknak nevezték. A köznyelv általánosítva a városban élő nemesek endogám csoportját is egyszerűen szekeresgazdáknak nevezte. A komáromi szekeresgazdák első említése az 1720-as évekből származik, elkülönült közösségként azonban csak az 1750–60-es évektől tekinthetünk rájuk. A szekeresgazda családok többsége ugyanis nemességgel rendelkezett, bár akadt rá példa, hogy hűséges munkásukat, szolgálójukat is „maguk közé emelték” és a családi örökségbe, illetve a gazdák által kiállított komáromi bandériumba is bevették. Ennek következtében beszélhetünk egy rétegből adódó asszimilációs erőről is. Mindezek után feltehetjük a kérdést, kit is tekinthetünk komáromi szekeresgazdának? Egyszerűen megfogalmazva azt a személyt, aki a gazdák díszviseletét használta, illetve a komáromi városi – másnéven gazda – bandérium felvonulásaiban részt vett.

bővebben
„A magyar nábob háza” Kótaj községben

„A magyar nábob háza” Kótaj községben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kótaj község északi részén, a Bánomvára nevű településrészen található az egyik legszebb és egyben legtitokzatosabb kiskastély. A szakirodalom hivatalosan Ibrányi–Fráter-kúriaként tartja számon, a népnyelv azonban egyszerűen csak „Piller-kastély”-nak nevezi. Természetesen mind a két elnevezés helyes, hiszen az épületnek az elmúlt két évszázadban több tulajdonosa is volt: az Ibrányi, Groák, Hatzel, Körmendy, Mandel, Fráter, Jármy, Tahy és Piller családok.

bővebben
Betyárok családfája

Betyárok családfája

Angyal Bandi, az úri betyár
Angyal Bandi legendája több mint két évszázada foglalkoztatja a betyárvilág szerelmeseit. Az első betyárlegény, az úri világgal is dacoló romantikus „hős” személyéről és családjáról tengernyi szép- és szakirodalmi mű lelhető fel, ennek ellenére származásával, családi körülményeivel és még inkább utódaival kapcsolatban annál több a bizonytalanság. Írásunkban az úri betyár családját mutatjuk be, de nem kerüljük meg azt a kérdést sem, hogy élhetnek-e még közöttünk Angyal Bandi ivadékai, valóban voltak-e törvénytelen gyermekei?

bővebben