MNL BAZML SFL XIII. 11. Vay József császári-királyi udvari tanácsos, septemvir gyászjelentése, Alsózsolca, 1822. január 9.

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

2025. október
„adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek” - A genealógiai kutatások során a kutatók gyakran felteszik maguknak a kérdést, hogy merre haladjanak tovább, ha a leginkább használt források, az anyakönyvek feltárását befejezték, vagy azok nem nyújthatnak segítséget. Többféle forrástípus is segítségünkre lehet ilyenkor (pl. a különböző tárgyú és szintű összeírások, oklevelek, iskolai iratok), közéjük tartozik azoknak az értesítőleveleknek a csoportja, amelyek az emberi életút legfontosabb három eseményéről – születés, házasság, halál – tudósították egy-egy család szűkebb és tágabb környezetét. E genealógiai forrásként is igen értékes dokumentum a 15–19. században volt elterjedt a történelmi Magyarországon.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

A számos genealógiai adatot tartalmazó, ugyanakkor művelődéstörténeti szempontból is érdekes források – a keresztelői, házassági és temetési meghívó- és értesítőlevelek – általános jellemzőivel a tanulmány előző lapszámban megjelent I. része foglalkozott. E közlemény a forrástípusból nyerhető genealógiai adatok – számos példával szemléltetett – részletesebb bemutatására vállalkozik, hiszen leginkább ez kelti fel a családtörténettel foglalkozó kutatók érdeklődését.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adat tartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szem pontjából hasznos lehet. A családtörténet-kutatás sajátos „alapanyagai” a személyes emlékezet forrásai, a naplók, a memoárok (emlékiratok), a különböző célból készült önéletrajzok, de a magán- levelek is. Az említett írott források mellett ide tartozik az oral history, az elbeszélt történelem, a személyes szóbeli emlékezés is. Az egyén emlékei egy sajátos szemszögből, a család közvetlen közeléből mutatják meg a múlt eseményeit a kutató számára. Családtörténeti adatain túl egy ilyen emlékezésből megismerhető, hogy a történelem makroszinten bekövetkezett eseményei miként hatottak a kutatott családra.

bővebben