A Kárpát-medence általában legfeljebb néhány fős felekezeti levéltárai méretüknél fogva nem álmodhatnak százmilliós pályázatokról, ugyanakkor kezelésükben van a magyarországi 1895-ig terjedő eredeti anyakönyvi állomány nagyjából fele. Az internet és a digitalizáció megjelenése új eszközöket adott a levéltárak kezébe ennek az egyedülálló adatkincsnek a szolgáltatására. Az ennek jegyében 2008-ban megálmodott és 2022-re lépésenként megszületett Matricula rendszerrel az intézmények egyszerre törekedtek a szűk keresztmetszetek: a raktári kapacitás, a kutatóterem és a személyi állomány gondjait orvosolni. Az álom első elemei 2009-től Kalocsán, majd két évre rá Győrben, 2015-től pedig egyre több egyházi gyűjteményben kezdtek kiépülni. Miközben több intézmény a Hungaricana rendszerén is publikált levéltári iratokat, összesen másfél tucatnyi hazai egyházi levéltár, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház építette ki saját online dokumentumképeket – a reformátusok kivételével elsősorban anyakönyveket – szolgáltató kutatási rendszerét. Jelentős részük a már kitaposott utat, a kalocsai szoftverhátteret használta és koordináltan fejlesztette, miközben a vajdasági, az erdélyi és a burgenlandi anyakönyvek jelentős részét is elérhetővé tették.
