Gubicza Ilona: Az összefogás erősítése – egy családtörténet-kutatás margójára

Az aradi tizenhárom életútja és tragikus sorsa sokak számára ismert. Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett vértanúk mindegyike a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi (Kiss Ernő), tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot (Lázár Vilmos) viselt. Halálukkal Haynau és Ferenc József a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizenhárom kivégzett férfit joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak. Kevesen tudják azonban, hogy mi történt a családjukkal a haláluk után. A tizenhárom katona közül tíz volt házas, közülük hétnek született gyermeke, s Kiss Ernőnek, Knezić Károlynak és Schweidel Józsefnek ma is élnek egyenesági leszármazottai, akik ápolják őseik emlékét.

Az aradi vértanúknak számos helyen, az ország több pontján emeltek szobrot, készítettek emléktáblát már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében is. Közülük néhányat, amelyek a trianoni országvesztés hatására kikerültek Magyarország területétől, eltávolítottak. Nincs már meg az 1902. október 6-án Zomborban Schweidel József szülőháza falán felavatott emléktábla, de nem látható a Zombor főterén 1905-ben a vértanú születésnapján felállított, egészalakos szobor sem. Aradon az egykori kivégzettek sírjait is többször megbolygatták, míg végül tizenegy vértanú földi maradványait 1974- ben az Aradi Ereklyemúzeumban helyezték el. Az 1890-ben Aradon átadott közös emlékmű is hányattatott sorsot élt meg, 1920 után új helyszínt kerestek számára, de ott is többször megrongálták.
Fontos tehát, hogy a vértanúk magyarországi emlékezetét, a hozzájuk szorosan kötődő emlékhelyeket az utókor kiemelt figyelemmel ápolja, már csak azért is, mert egyetlen vértanú földi maradványa sincs a mai Magyarország területén. Az emlékhelyek közé tartozna Schweidel József tábornok legkisebb lányának, Annának és családjának kriptája, amely elhanyagolt és rendkívül rossz állapotban van Kápolnásnyék határában egy kis erdő közepén. A tanulmányban Schweidel József aradi vértanú és családjának történetét, valamint a kápolnásnyéki kripta hányattatott sorsát mutatjuk be.
Ezúton köszönjük meg Schweidel József ükunokája, Kirtsch Annamária segítségét a családi archívum rendelkezésre bocsátásáért, valamint a családi emlékezet közreadásáért.

ARTHUR KOESTLER CSALÁDJA ÉS ROKONSÁGA – A Koestlerek családfája Leopold nagyapámmal kezdődik, és velem ér véget.” – írta Arthur Koestler. Nyílvessző a végtelenbe című önéletrajzi írásának „Koestler-saga” című családtörténeti fejezetében. A 20. század egyik legnagyobb hatású magyar–brit írójának e közlése csak részben fedi a valóságot, családjának története azonban nem tanulság nélküli, rávilágít a 19. századi Európa üzletemberek és szélhámosok által alakított társadalmi és gazdasági hatásaira, mint ahogy a mindent elsöprő 20. századi szélsőséges politikai változások következményeire is.