A seregélyesi Zichy–Hadik-kastély udvari homlokzata, 1902 (Fortepan/Zichy)

A seregélyesi gróf Zichy−Hadik sírkert

2026. április
A családtörténeti kutatások során egy-egy temető fontos információkkal szolgálhat születésről, házasságról, elhalálozásról. Igaz ez a főnemesi sírkertekre is, ahol az említett adatok a sokszor kiterjedt, szövevényes családi kapcsolatok feltárását hatékonyan segíthetik. A sírok címerképeket, kitüntetésekre, tisztségekre vagy az elhalálozás körülményeire utaló információkat is hordozhatnak, de van példa az elhunyt életére utaló díszek, domborművek, szobrok esetenként szimbolikus, máskor a valóságra erőteljesebben utaló jelenlétére is. A síremlékek, családi sírkertek kialakítása, a síremlékek elhelyezkedése és azok külső jegyei, stílusa sokat elárul az azt kialakító családról is. A rideg síremlékek egykori életekről, tragédiákról tájékoztatják az utókort, miként a Zichy, majd a Hadik család által használt seregélyesi temető esetében.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A Koestler-saga

A Koestler-saga

ARTHUR KOESTLER CSALÁDJA ÉS ROKONSÁGA – A Koestlerek családfája Leopold nagyapámmal kezdődik, és velem ér véget.” – írta Arthur Koestler. Nyílvessző a végtelenbe című önéletrajzi írásának „Koestler-saga” című családtörténeti fejezetében. A 20. század egyik legnagyobb hatású magyar–brit írójának e közlése csak részben fedi a valóságot, családjának története azonban nem tanulság nélküli, rávilágít a 19. századi Európa üzletemberek és szélhámosok által alakított társadalmi és gazdasági hatásaira, mint ahogy a mindent elsöprő 20. századi szélsőséges politikai változások következményeire is.

bővebben
Vidróczki Márton, a mátrai betyár

Vidróczki Márton, a mátrai betyár

Vidróczki Márton a magyar betyárvilág egyik legismertebb alakja, életéről mégis kevés konkrét adat maradt ránk. Sok más betyárral ellentétben nem került a rögtönítélő bíróság kezére, így releváns kihallgatási jegyzőkönyvek vagy fogolynyilvántartások nem állnak a rendelkezésünkre. Elsődleges források szűkében főként korabeli újságcikkekre, és a halálát követően terjedő legendákra támaszkodhatunk, amelyek nyomán mozaikosan kirajzolódik előttünk a híres betyár életútja. E közleményünk, folytatva a betyár életutak sorozatot, elénk tárja, hogy egyetlen személyről milyen sokféle „valósnak mondott” történet élhet a köztudatban, ugyanakkor szinte egyetlen biztos fogódzó az anyakönyv. A tanulmányból kiderül az is, hogy a nagy forrásértékű törvényszéki iratok, peranyagok hiánya vagy szűkös volta jócskán megnehezíti a feltárást.

bővebben