A Tanulmányok rovat első cikkében a Debreceni Egyetem tudományos munkatársának, Novák Ádámnak az írását olvashatjuk A Perényi család története Mohács előtt címmel. A teljes királyi levéltár 1526-os pusztulása rendkívül nehézzé teszi a korszakkal foglalkozó történészek dolgát még egy olyan főúri család esetében is, mint amilyen a Perényi. E család a legmagasabb pozíciókat is betöltve nagy befolyással volt a középkori Magyarország történetére. Az írásból kiderül az is, hogy a források szűkössége miatt hogyan hívhatjuk segítségül a család történetének feltárásában a történeti segédtudományok másik fontos ágát, a heraldikát.
Liliom János történetével folytatjuk a betyárvilág családtörténeti összefüggéseit bemutató sorozatunkat, a tanulmányt Bödő István, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Fejér Vármegyei Levéltárának igazgatója jegyzi. Az írások népszerűségére való tekintettel a következő lapszámunkban is megjelentetünk egy különös betyártörténetet.
Az épületek kastélyok, épületek és lakói sorozatunkat egy mára már eltűnt kastély történetével folytatjuk Lőrincz Róbert tollából. Az imreházi kastély Dunakeszi területén épült az Osztrák–Magyar Monarchia első éveiben. Élénk társadalmi élettel teli világa a II. világháborúig tartott, majd számos más kastély sorsában osztozott: államosítás, elhanyagolás, állagromlás, majd széthordás. Az épület történetében különösen érdekes a tulajdonosváltozások sorozata, amely jól láttatja a korszak társadalmi mobilitását.
Az Amerikába kivándorolt magyar családok emlékének megőrzésére jött létre Az Óhazából az Újvilágba közösségi örökségprogram. Kutatásaik során a több mint száz éve széthullott családok leszármazottjai találnak egymásra az internet világán keresztül. Fenyvesi Anna és Bakos Réka ismerteti a virtuális és sokszor valós „családegyesítési” program működését. Egy konkrét eset kapcsán végigkövethetünk egy kutatást is, s az események láncolatának végén egy egészen különleges találkozásnak lehetünk tanúi.
Szakmai rovatunkban elindítunk egy családtörténet-kutatást segítő sorozatot. Kovács Eleonóra főszerkesztő-helyettes vezeti végig az olvasót a családtörténet-kutatás módszertanán, valamint bemutatja a forrásokat őrző intézményi hálózatot. A kutatóknak nagy segítségére lehet a szövegközti kiemelt linkgyűjtemény, valamint a tanulmány végén olvasható ajánló bibliográfia és linkajánló, amely az egyre bővülő digitalizált világban segít eligazodni.
Várkonyi Tibor szerkesztőnk ismét hozza a kötelezőt, szórakoztat és tanít az Egy házasság, amiről nem tudjuk megköttetett-e alcímű 1789-ben megesett nagyszalontai esetmény történetével.
Oláh Tamás a sátoraljaújhelyi levéltár vezetője tanulmányával az anyakönyvek előtti időszak kutatási lehetőségeiről értekezik. Cikkének alcíme teljesen fedi a tartalmát: Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból. A kétrészes tanulmány most megjelenő első részében bemutatja e forrástípusokat, valamint azt is, hogy milyen hasznosítható adatok nyerhetők ki belőlük, hol őrzik ezeket, s milyen segítség áll rendelkezésre az iratok minél gyorsabb megtalálásához. A következő számunkban jelentetjük meg az írás második részét, amely bőséges ajánló bibliográfiát is nyújt majd.
Szemle rovatunk első írása kapcsolódik a Fenyvesi–Bakos szerzőpáros írásához. Az Óhazából az Újvilágba című 2024-ben megjelent könyvet Kovács Eleonóra ismerteti. A kötetben számos, különböző időben és okkal Amerikába kivándorolt honfitársunk leszármazottai által írt családtörténetek olvashatók.
Az Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára Kis József igazgató, s egyben lapunk szerkesztője vezetése alattszervezésében kiállítás megrendezésére vállalkozott a miskolci levéltár épületében. A kiállítás címe Őseink nyomában, s miként a címe is utal rá, az intézmény családtörténeti dokumentumait mutatja be segítve az őseiket kereső kutatókat, inspirálva őket új dokumentumtípusok kutatására. A kiállítás érdekesebb irataiból a borítóinkon is bemutatunk néhányat.
Tartalmas időtöltést és sikeres családtörténet-kutatást kívánok a Tisztelt Olvasónak!
főszerkesztő
