A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2025/1. számának megjelenése alkalmából.
Kétszáz éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór. E lapszámunk első tanulmánya a bicentenárium alkalmából az írófejedelem tiszteletére a népszerű Jókai-regény, az Egy magyar nábob főhősével foglalkozik. Az egykori Szabolcs vármegyei Kótaj község kiskastélyának tulajdonosa, Ibrányi Ferenc és rokona, Józsa Gyuri volt a modellje a regény egyik főszereplőjének,
Kárpáthy Jánosnak.
Kis József és Tóth Péter az egykori hírhedt betyár, Angyal Bandi családtörténetét tárta fel. Az úri betyár jó családból, a szentmártoni Ónodyaktól származott, akiknek őse 1635-ben katonai érdemeiért nemességet kapott II. Ferdinándtól. Megtudhatjuk, mi vezetett el odáig, hogy a birtokos nemes Ónody Andrásból körözött bűnöző, Angyal Bandi lett. A szerzők igyekeznek eloszlatni a betyár körül keletkezett tévhiteket, ugyanakkor annak a híresztelésnek, amely szerint Angyal Bandi utódai ma is közöttünk élnek, ők sem tudtak bizonyosságot adni, bár kétségtelen, hogy erre már a „selyembetyár” kortársai is kísérletet tettek.
Ami nekünk, magyaroknak Angyal Bandi vagy Rózsa Sándor, az az amerikaiaknak Doc Holliday. A vadnyugat híres, 1881. október 26-i többszereplős halálos pisztolypárbaja számos regényírót és filmest megihletett. Az alig egy percig tartó tűzpárbajt a közeli szálloda ablakából végignéző nő, Doc Holliday kedvese, Big Nose Kate narrációjában ismerjük, aki – miért is csodálkoznánk rajta – egy Magyarországon született hölgy volt, Horony Mária Izabella Magdolna. Az ő életútját, családtörténetét követi végig Eötvös György írása. A sok adat ellenére azonban arról, hogy Mária apja, a pesti orvosi egyetem, majd az érsekújvári tanítóképző tanára feleségével és nyolc gyermekével együtt 1860-ban miért vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba, csak feltételezéseink vannak. A történetben feltűnő, hogy a pesti orvostanár apa két gyermekének keresztelő papja Semmelweis Ignác testvére volt. Feltehetően jó viszonyt ápolt a két orvos, s közismert, hogy Semmelweis ekkor szélmalomharcot folytatott igazának bizonyítására.
Szakmai műhely rovatunkban Horváth József előző számban megkezdett tanulmányának második része kapott helyet a kora újkori végrendeletekről, amelyek fontos családtörténeti források lehetnek az anyakönyvek megindulása előtti időszakból. A szerző összeállította a kutatást megkönnyítő eddig megjelent forráskiadványok adatait is egyéb hasznos szakirodalmi munkák megadása mellett.
Várkonyi Tibor írása bepillantást enged a 18. századi házasságkötésekhez kapcsolódó hivatalos adminisztratív kötelezettségekbe. Különösen akkor volt ez fontos kérdés, amikor a házasulandó felek egyike más településről származott, vagy más keresztény felekezethez tartozott.
A rovat sorrendben utolsó tanulmányát Hartmann Miklós jegyzi, aki, mint az a cikk címéből is kiderül, az éveken át tartó családtörténet-kutatás eredményéből németül is megjelent regényt írt.
Szemle rovatunkban Péter Katalin Házasság a régi Magyarországon. 16–17. század című könyvét Kovács Eleonóra mutatja be.
Tartalmas időtöltést és hasznos ismeretszerzést kívánok olvasóinknak.
Kollega Tarsoly István
főszerkesztő
