Bejegyzés a nagyszalontai református házassági anyakönyvből, 1787. augusztus 22.

Házasságkötéshez szükséges tanúsítványok

2025. január
Az egyes felekezetekhez való tartozás igen sokáig nagyban befolyásolta az emberek sorsát, s ez különösen fontos szerepet játszott a házasságkötésekkor, ha másért nem, hát azért, mert vegyes házasságok esetén a születendő gyermekek vallása a család számára megkerülhetetlen kérdés volt. Ebből következően mindig meg kellett állapodni, hogy a megkötendő házasságból származó gyermekek majd milyen vallásban fognak nevelkedni. Emiatt is nagy gondot fordított a társadalom arra, hogy csak olyanok házasodhassanak össze, akik között esketési akadály nem áll fenn, vagy az alól felmentést kaptak. A 18. század végén még alapvető elvárás volt, hogy keresztények felekezeten belül, de legalább más keresztény felekezetbeliekkel kössenek házasságot. Ezért volt fontos annak igazolása, hogy a házasulni vágyók mikor, hol, ki által lettek megkeresztelve.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

„adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek” – A genealógiai kutatások során a kutatók gyakran felteszik maguknak a kérdést, hogy merre haladjanak tovább, ha a leginkább használt források, az anyakönyvek feltárását befejezték, vagy azok nem nyújthatnak segítséget. Többféle forrástípus is segítségünkre lehet ilyenkor (pl. a különböző tárgyú és szintű összeírások, oklevelek, iskolai iratok), közéjük tartozik azoknak az értesítőleveleknek a csoportja, amelyek az emberi életút legfontosabb három eseményéről – születés, házasság, halál – tudósították egy-egy család szűkebb és tágabb környezetét. E genealógiai forrásként is igen értékes dokumentum a 15–19. században volt elterjedt a történelmi Magyarországon.

bővebben
Vadidegenek családtörténeteiből élő közösségi emlékezet – Hogyan lett egy Facebook-csoportból könyvsorozat és közösségi örökségprojekt?

Vadidegenek családtörténeteiből élő közösségi emlékezet – Hogyan lett egy Facebook-csoportból könyvsorozat és közösségi örökségprojekt?

Egy zárt Facebook-csoport indult útjára 2024 februárjában, amelynek tagjai egyvalamiben biztosan osztoztak: mindannyian az Amerikába kivándorolt felmenőik vagy más családtagjaik történetét kutatták. Ki a dédnagyapa fotóját, ki egy elfeledett levelet, ki egy különös családi történetet hozott magával és osztotta meg, miután belépett. Ami kezdetben csak egy online találkozási pont volt, néhány nap alatt élő közösséggé alakult – majd megszületett belőle az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat is.

bővebben
Mesterségem címere – Foglalkozásnévi eredetű családnevek

Mesterségem címere – Foglalkozásnévi eredetű családnevek

A családtörténet-kutatást sok más tudomány segíti, így például a nyelvészet, azon belül is a névtan. A családok által viselt családnevek és az egyének keresztnevei sem puszta véletlenek folytán születnek, sok esetben magukban hordozzák a család múltját és hagyományát, legyen az akár vallási eredetű, akár a foglalkozással összefüggő. Ízelítőül a mesterségeknek a családnevekben való tükröződésével
foglalkozunk.

bővebben