A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük jelentkezzen be. Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Köszöntő
A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2025/1. számának megjelenése alkalmából.
Házasságkötéshez szükséges tanúsítványok
2025. január
Az egyes felekezetekhez való tartozás igen sokáig nagyban befolyásolta az emberek sorsát, s ez különösen fontos szerepet játszott a házasságkötésekkor, ha másért nem, hát azért, mert vegyes házasságok esetén a születendő gyermekek vallása a család számára megkerülhetetlen kérdés volt. Ebből következően mindig meg kellett állapodni, hogy a megkötendő házasságból származó gyermekek majd milyen vallásban fognak nevelkedni. Emiatt is nagy gondot fordított a társadalom arra, hogy csak olyanok házasodhassanak össze, akik között esketési akadály nem áll fenn, vagy az alól felmentést kaptak. A 18. század végén még alapvető elvárás volt, hogy keresztények felekezeten belül, de legalább más keresztény felekezetbeliekkel kössenek házasságot. Ezért volt fontos annak igazolása, hogy a házasulni vágyók mikor, hol, ki által lettek megkeresztelve.
További
További cikkek:
bővebben
Források az egyházi anyakönyvek előtti időkből I. – A kora újkori végrendeletek a családtörténeti kutatások szolgálatában
Ha egy kutató őseit számba véve családfát szeretne készíteni, az összegyűjtött információk, dokumentumok tanulmányozása után leginkább az anyakönyveket kezdi „vallatni”, hogy azután további dokumentumtípusok (gyászjelentések, összeírások, temetői nyilvántartások stb.) átnézésével, esetleg tárgyi emlékek felkutatásával folytassa munkáját. E forrástípusoknak a családtörténeti kutatás során történő felhasználhatóságáról több értékes írás olvasható a Családfa Magazin korábbi lapszámaiban. De mit tegyen az a kutató, aki olyan korszakot szeretne kutatni, amelyből nem állnak rendelkezésünkre az említett iratok? Hiszen az egyházi anyakönyvezés – a polgárit néhány évszázaddal megelőzve – a nagyobb településeken is csak a 17. században kezdődött, vagy éppen a 18. század első felében; a gyászjelentések nyomtatása csupán a 19. század második felében terjedt el szélesebb körben; temetőink többsége pedig aligha „öregebb” 150–200 évesnél – nem is beszélve arról, milyen kevés bennük a tartósabb anyagból készült, feliratot is megőrző síremlék…
Családok a Hortobágyon
A magyarság 20. századi történelmében többször előfordult, hogy egyes embereket vagy embercsoportokat
különböző okok miatt – legtöbbször ideológia, vallás, gazdasági helyzet, háború – lakóhelyük elhagyására kényszerítettek. Ilyen volt többek között a magyarországi zsidók deportálása, a magyarországi svábok elhurcolása málenkij robotra a Szovjetunióba, a csehszlovák–magyar lakosságcsere, a magyarországi németek át- és kitelepítése Németországba és a Budapestről való kitiltások. Ezek között különleges helyet foglal el a hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcoltak története 1950–1953 folyamán, mivel békeidőben, ártatlan magyar családokat vittek el magyar emberek, koholt vádak alapján, gyakran személyes bosszú vagy éppen anyagi haszonszerzés reményében.
Családkutatás a debreceni református levéltárban
A hazai református felekezet legnagyobb iratgyűjteményét őrzi a Tiszántúli Református Egyházkerület
Levéltára, amely több mint 1800 iratfolyóméteres állományával a második legnagyobb magyar
egyházi levéltár. A történelem viharai által viszonylag megkímélt anyagai mind a Tiszántúl, mind
a Partium, a Bánság és Kárpátalja családkutatói számára is értékes, felfedezésre váró adatokat
tartalmaznak. A kutatást különösen segíti, hogy hagyományosan – a legnehezebb időkben is – a rendezettség és tisztaság mintaképének tartották a segédletekkel alaposan ellátott levéltárat.
Mi a „jó gyakorlat”? Adatbázis, adatkarbantartás és -feldolgozás, -megjelenítés
A személyi számítógépek elterjedése –immár jó négy évtizede –forradalmasította az adatok és a szövegek feldolgozását, amely így szinte minden ipari és szellemi tevékenység központi folyamatainak egyikévé vált, nemkülönben a genealógiában. A legnagyobb innováció ezen a területen az anyakönyvek digitalizálása és globálisan elérhetővé tétele az interneten, valamint a korszerű számítógépes adatbázis-kezelő programok alkalmazása a kutatási adatok tárolásárára, feldolgozására.
Jászok, kunok a történeti forrásokban
Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.