Református templom, Zalán (Ma Zălan, Románia)

Lélekidézés és időutazás

2024. október
Az alábbiak kissé rendhagyó módon villantják fel előttünk egy családtörténet-kutatás lehetséges eredményeit. A megszerzett, eredményesen felkutatott adatok elbeszélhető eseménysorrá, a kellő mennyiségű információ birtokában megismert ősök jellemezhető, leírható, ábrázolható személyekké válnak, s történetük is megidézhető, ahogy azt a levéltári forrásokat már csak foglalkozása révén is kiválóan ismerő, néhai Maksay Ferenc, a történelemtudomány doktora, az Országos Levéltár főlevéltárosa tette az 1970-es években. Az ő szépirodalmi igényességgel megírt, családtörténeti adatokra támaszkodó „krónikájának” részletét olvashatják. Erdélyi református lelkész felmenőinek története elevenedik meg e rövid részletből, amelyben Maksai Zsigmond zaláni református lelkész alakján keresztül nemcsak a családdal, de azokkal a körülményekkel is megismerkedhet az olvasó, amelyek az egyes korszakokban meghatározták az akkor élt emberek életét. A makroszinten bekövetkezett események hatása ez a mikrovilágra, amely a szövegben kibontakozik, miközben az adatokkal „felruházott” ős egy történet szereplőjeként jelenik meg előttünk.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Egy család tíz katonafia az első világháborúban

Egy család tíz katonafia az első világháborúban

Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek szeretteitek körében!” – hangzott II. Vilmos német császár híres mondata 1914 nyarán, az első világháború kirobbanásakor. Azt azonban sem ő, sem mások nem sejthették, hogy erre csupán négy évvel később kerülhet sor, amikor 1918. november 11-én Németország már vesztes nagyhatalomként írta alá a tűzszüneti szerződést. A villámháborúként induló konfliktus az évek alatt megannyi szenvedést hozott Európának, s benne az Osztrák– Magyar Monarchia népeinek. A világháború hatalmas, évtizedekig tartó traumát okozott a magyar társadalom egésze számára. Nem volt család Magyarországon, amelyet ne érintett volna valamely formában a nagy háború – így volt ez a dunántúli Holmár család esetében is.

bővebben
Mazochizmus, pandémia és a Rolling Stones – Marianne Faithfull magyarországi felmenői

Mazochizmus, pandémia és a Rolling Stones – Marianne Faithfull magyarországi felmenői

Megszokhattuk már, hogy külföldi hírességek felmenői vagy rokonai között is nem egyszer híres embereket találunk. Így van ez a néhány hónapja elhunyt brit énekes-színész, Marianne Faithfull esetében is, akinek anyai ági ősei az egykori Osztrák–Magyar Monarchia, részben a Magyar Királyság területéről származtak. Marianne Faithfull 1946-ban született a londoni Hampsteadben. Apja, Robert Glynn Faithfull (1912–1998) brit hírszerző tiszt és az olasz irodalom professzora volt, míg édesanyja a budapesti születésű Eva Sacher-Masoch (1912–1991). Bár Eva családja alapvetően nem Magyarországon élt, mind apai, mind anyai ágon magyar felmenőkkel is rendelkezett.

bővebben
Honnan emelkedett fel a holló? – Röviden Hunyadi eredetéről

Honnan emelkedett fel a holló? – Röviden Hunyadi eredetéről

Generációmból talán nem én vagyok az egyetlen, akinek gyermekkorában az egyik első találkozása a magyar történelemmel a Mondák a magyar történelemből c. animációs játékfilmsorozat volt. Ez 1986 és 1988 között két évadban, tizenhárom részben dolgozta fel Jankovics Marcell forgatókönyve alapján és rendezésében a magyar történelem leghíresebb mondáit, legendáit. A korábbi évszázadokban a tűz körül elmesélt történeteket gyermeki jómagam a sátoraljaújhelyi Városi Könyvtárból kölcsönzött videókazettákból ismertem meg. A tizenegyedik rész a Jankula címet kapta, amely Hunyadi János származásának történetét mesélte el Heltai Gáspár (†1574) krónikája alapján.

bővebben