A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2024/4. számának megjelenése alkalmával.
Lapszámunk Tanulmányok rovata négy cikket tartalmaz. E. Kovács Péter most Hunyadi Mátyás királyt mutatja be mint magánembert, jó példát hozva arra is hogyan kell egy tudományos cikket szórakoztató formában megírni.
Budai László egy elfeledett várpalotai személy, Lantai Sándor rövidre szabott életét dolgozta fel. A 23 évet élt, tehetséges költő neve leginkább azért maradt fenn, mert Petőfi Sándor legszűkebb baráti köréhez tartozott. Nemcsak Lantairól és családjáról olvashatunk, hanem a bepillantást nyerhetünk a korszak ifjúságának mindennapjaiba is.
Előző számunkban részletesen foglalkoztunk a Nádasdy családdal, amit most – mintegy levezetésként – gróf Nádasdy Ferenc életének egyik legfontosabb tevékenységével, a vadászattal zárunk. Bányai Balázs szakavatottan fűzte egybe a családtörténetet a vadászattörténettel; megtudhatjuk, hogy Nádasdy a vadászatot nem úri passzióként űzte, de letette a hazai vadászat és vadgazdálkodás szakmai alapjait is.
Az egykori levéltárosról, Maksay Ferencről valószínűleg nem sokan sejtették, hogy a történettudományon kívül az irodalom is foglalkoztatta. Az Országos Levéltár negyven éve elhunyt levéltárosa saját ükapja életének utolsó napját írta le lírai hangvétellel, családtörténeti keretbe ágyazva. A kéziratot Maksay fia, Gábor juttatta el szerkesztőségünkbe. Közlésével emléket állítunk egykori kiváló történész-levéltáros kollégánknak.
Szakmai műhely rovatunkban Horváth József tanulmányának első része olvasható, amelyben részletesen van szó a kora újkori végrendeletekről. Az anyakönyvek előtti korszak e fontos forrásainak adatai néhány generációval kiegészítik a családfákat. A legtöbb levéltár külön gyűjteményben őrzi e forrástípust, számos helyen feldolgozták és publikálták is azokat. E részben a szerző összefoglalja a kötetekben kiadott végrendeleteket, valamint tájékoztatást nyújt a levéltárakban őrzött anyagok kutatási lehetőségeiről.
A hortobágyi kényszermunkatáborokba 1950–1953-ban kitelepített családok történetét dolgozza fel Lesz Éva levéltáros, egyúttal segít az elhurcoltakra vonatkozó levéltári kutatá-sokban.
Szemle rovatunkban a Magyar Nemzeti Levéltár kiadásában megjelent Keresem őseimet című családtörténet-kutatás alapjait bemutató könyvet ismertetjük. Itt számolunk be a Nyíregyházán megtartott Kállay világtalálkozó apropóján rendezett konferenciáról is. Az előadások a Kállay család jeles tagjaival foglalkoztak a történettudomány kiváló mesterei tolmácsolásában.
Előző számunkban jeleztük, hogy olvasóink leveleiből is hamarosan közzéteszünk néhányat. B. Nagy Éva egy családi legendának járt utána. Bár a kapcsolatot végül nem sikerült feltárnia a saját famíliája és a török Kücsük pasa által feleségül vett Kállay-lány között, a közvetett bizonyítékok mégis elgondolkodtatják a kutatót és a történet olvasóit. Másik olvasói levelünk a helyreigazítások sorába tartozik. A 2023. évi 3. számunkban megírtuk, hogy Perczel Zita nagyapja a sátoraljaújhelyi polgármester Reichard Salamon volt. A család másik ágán ma is élő egyik leszármazott egy őt ábrázoló festménnyel egészítette ki cikkünket.
Tartalmas időtöltést, hasznos ismeretszerzés kívánok olvasóinknak.
Kollega Tarsoly István
főszerkesztő
