Olvasói levelek

Gyászjelentések - Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára

B. Nagy Éva: Egy családi legenda nyomában

2024. október
A legtöbb családban léteznek olyan történetek, ha úgy tetszik legendák, amelyek a família származására, vagy egy-egy jeles tagjára vonatkozóan közölnek adatokat. Ezek egy része valós eseményekből táplálkozik, más részük csak érdekes történet. Az ilyen legendák mégis jeleznek valamit a kutató számára. Vagy alátámasztani, vagy megcáfolni kell ahhoz – ha lehetséges –, hogy hiteles képet kapjunk a bemutatandó személyről vagy családról. Az alábbiakban B. Nagy Éva olvasónk osztotta meg velünk tapasztalatait, amely nemcsak a legenda érdekessége okán érdemes olvasásra, de azért is, mert a kutatás iránti lelkesedésről is tanúskodik.
2024/4 | Olvasói levél
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Botos Katalin: Az endrődi Botosoktól a mai történészig

Botos Katalin: Az endrődi Botosoktól a mai történészig

Szerző: | 2025. április | ,

Az olvasói levelek rovatunkba szánt tanulmányban a Botos család történetét levéltári dokumentumokkal is igazoltan a 18. század közepétől kezdve a szerző egészen a mai napig bemutatja, az utolsó évtizedek,
azaz a saját élettörténetüket már erős érzelmekkel, természetes szubjektivitással fogalmazza meg. Szerkesztői szándékunk meghagyta ezt, mivel a családtörténet-írás fontos része az emlékek felelevenítése, megfogalmazása, s ez a mikrotörténelem, amely esetükben gyakran nem is az, szervesen beleágyazódik az ország történetébe.

bővebben
Mátyás király és a nők

Mátyás király és a nők

Szerző: | 2024. október | ,

Gazdagnak és befolyásosnak lenni nem lehet rossz, sokan cserélnének azokkal, akiknek ez a történelem során megadatott. Ilyenkor a felületes szemlélő elsősorban az uralkodókra gondol, akik emberi mértékkel mérve szinte bármit megtehettek és megvehettek. Az élet egy nem is annyira jelentéktelen területén azonban nem voltak irigylésre méltóak: a párválasztásban, mert az nem csupán rajtuk múlott, hiába „ólálkodott” Ámor a közelben. Az életkor, a szülők rugalmassága, a hatalmi konstelláció, az esetleges özvegység mind-mind korlátozták döntésüket. Semmi udvarlás és ismerkedés tehát, mindez az esküvő utánra maradt, és mivel válás nem létezett, a házasság nemegyszer súlyos következményeivel kellett élniük tovább. A házasság megszüntetése terén viszont voltak, akik az egyház által egyedül elfogadhatónak tartott körülményt hajlamosak voltak meggyorsítani, elég csak VIII. (Tudor) Henrik (1509–1547) angol uralkodóra gondolnunk.

bővebben