Köszöntő

A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2024/3. számának megjelenése alkalmával. Köszönjük az előző számunkban tett felhívásunkra érkezett családtörténeteket. Hamarosan közlünk belőlük részleteket.

E számunk Tanulmányok rovatának öt cikkéből három a magyar történelmet évszázadokon át meghatározó családjával a Nádasdyakkal foglalkozik.

A Kastélyok és lakói sorozatban ezúttal a nádasdladányi Nádasdy-kastélyról, annak tragikus sorsú építtető házaspárjáról és utódaikról olvashatnak. Sisa József művészettörténész értő szavai a felújított és múzeumként a nádasdladányi kastélyt mutatják be. Bányai Balázs Nádasdladányi szerelmesek című tanulmánya a kastély építtetője, Nádasdy Ferenc és a fiatalon elhunyt feleség, Zichy Ilona rövidre szabott boldogságát mutatja be. Talán ez a tragédia hatott az unokára, Ferencre, hogy szakított a konvenciókkal és a szerelmet választva egy ünnepelt színésznővel kötötte össze az életét.

Takács Zoltán Bálint a Nádasdyak 16. századi felemelkedésének körülményeiről értekezik. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya szerelmi házassága következtében a Nádasdyak megszerezték a Kanizsaiak, az ország egyik legnagyobb birtokos családjának tulajdonát, ugyanis a Kanizsai család férfiágon épp kihalt, amikor a birtokot férji jogon megszerezte és a 20. század közepéig sikeresen megtartotta a Nádasdy család. A tanulmány szerzője leteszi a voksát az utód, Nádasdy Ferenc elhíresült felesége, Báthory Erzsébet ártatlansága mellett. Az utókor vélekedésének alapja, amelyben az asszonyt kegyetlen borzalmak elkövetésével vádolták, az egykori politikai ellenfelek és az óriási birtokra szemet vetők kitalációi voltak, s amelyet az utókor vélhetőn már soha nem fog helyén kezelni.

Holmár Zoltán folytatva a nagykállói Kállay család történetét, annak horvátországi ágát mutatja be.

Utolsó tanulmányunk a 20. századba vezet. Ki ne ismerné a Dire Straits rockegyüttes világhírű gitárosa, Mark Knopfler nevét. A cikkből megismerhetjük a magyarországi gyökereket.
A Szakmai műhely rovat Szabadi István segítségével bemutatja a legtöbb iratot őrző hazai református levéltár, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára családtörténeti kutatásra alkalmas fondjait. Az intézmény őrzi a Debreceni Református Kollégium iratait, köztük családtörténet-kutatást segítő állagokat. A levéltár külön értéke, hogy Romániához, Csehszlovákiához és a Szerb—Horvát—Szlovén Királysághoz elcsatolt területek egykori református lakóira vonatkozó iratokat is őriz.

Késmárky István és Véges István Mi a „jó gyakorlat”? című tanulmánya segítséget nyújt a számítógépes adatfeldolgozáshoz.

A Szemle rovat első cikke egy kevésbé ismert és feldolgozott területtel, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyével foglalkozik. Bemutatja az egyházmegye 1775. évi sematizmusát, amelyet a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola jelentetett meg 2022-ben.

Nő, anya, társ. Asszonyok a Károlyi családban címmel kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Fejér Vármegyei Levéltárában, amelyhez nagy segítséget nyújtott a Károlyi iratok őrzője, az MNL Országos Levéltára. A kiállítást ajánljuk olvasóink figyelmébe.