Knöpflerék – út az emigrációba

A történelem és művészettörténet iránt érdeklődők elsősorban a nádasdladányi kastély felépítése és az itt egyesített családi gyűjtemények jelentősége miatt tisztelik Nádasdy Ferenc grófot. Ugyanakkor a főúr a dualizmus kori sportélet különböző területein máig ható fontos események résztvevője, rendezője, illetve esetenként napjainkban is működő szervezetek alapítója és megbecsült vezetője volt. A tanulmány azt foglalja össze, hogy a vadásztársadalom múlt iránt érdeklődő tagjai miért tekint(het)ik őt szeretett sportjuk egyik példamutató személyiségének.

Az alábbiak kissé rendhagyó módon villantják fel előttünk egy családtörténet-kutatás lehetséges eredményeit. A megszerzett, eredményesen felkutatott adatok elbeszélhető eseménysorrá, a kellő
mennyiségű információ birtokában megismert ősök jellemezhető, leírható, ábrázolható személyekké válnak, s történetük is megidézhető, ahogy azt a levéltári forrásokat már csak foglalkozása révén is kiválóan ismerő, néhai Maksay Ferenc, a történelemtudomány doktora, az Országos Levéltár főlevéltárosa tette az 1970-es években. Az ő szépirodalmi igényességgel megírt, családtörténeti adatokra támaszkodó „krónikájának” részletét olvashatják. Erdélyi református lelkész felmenőinek története elevenedik meg e rövid részletből, amelyben Maksai Zsigmond zaláni református lelkész alakján keresztül nemcsak a családdal, de azokkal a körülményekkel is megismerkedhet az olvasó, amelyek az egyes korszakokban meghatározták az akkor élt emberek életét. A makroszinten bekövetkezett események hatása ez a mikrovilágra, amely a szövegben kibontakozik, miközben az adatokkal „felruházott” ős egy történet szereplőjeként jelenik meg előttünk.

Stílusában régi korokat idéz, ám a 19. században épült a nádasdladányi kastély, a Nádasdy család egykori rezidenciája. A különleges épület nemcsak tulajdonosa lakhelye volt, hanem dekorációjával,
berendezésével, arcképgyűjteményével a nemzetség emlékezetét és dicsőségét is szolgálta. A történeti megjelenés mögött ugyanakkor modern épületgépészeti megoldások biztosították a lakók kényelmét. A második világháborúban kirabolt, majd méltatlan állapotban és funkcióban tartott épület a rendszerváltás után új életre kelt.