Zöld Marci, Berki Viola 1969-es szitanyomatán (https://taban-anno. Zöld Marci, Berki Viola 1969-es szitanyomatán

Zöld Marci, a ponyvák hős betyárvezére

2026. január
A betyár életutakat tárgyaló sorozatunkba jól illeszkedő tanulmány példa arra is, hogy a forrás- hiány, a kevés adat ellenére milyen információk segítségével tárható fel mégis egy-egy életút. A bírósági tárgyalások jegyzőkönyvei a vizsgált személy életének egy kis szeletére viszonylag részletes adatokat szolgáltatnak, és némiképp megismerhető belőle a vallomást tevő személy mentalitása is. A kutatás folytatásához jó támpont az ügyiratokban szereplő, akár tanúként megidézett személyek sora, hiszen a velük kapcsolatos információk részben vonatkozhatnak az általunk vizsgált személyre is. Módszertanilag is érdekes ez a kutatás, mert sok esetben egy átlagos állampolgárra vonatkozóan sincs sok adatunk, egy-egy anyakönyvi bejegyzés, hivatalos ügy iratai és a kapcsolati háló segít az életút feltárásában. A következő történet a családon belüli példák követésére, a minták átvételére vonatkozóan is tanulságos.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat az Amerikába kivándorolt magyaroknak állít emléket. Egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik sorsán keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait. A sorozat első kötete mutatta be Baróthy László őrnagy és családja rendkívül kalandos történetét, amely a megjelenés óta a leszármazottakhoz is eljutott és számos, korábban ismeretlen részlettel gazdagodott.

bővebben
Spirálfüzetekbe zárt Európa

Spirálfüzetekbe zárt Európa

ÚTINAPLÓK A CSALÁDI ARCHÍVUMBÓL – LEVÉLTÁRI FORRÁSELEMZÉS A SZEMÉLYES HAGYATÉK TÜKRÉBEN A családtörténeti kutatások során a hivatalos források gyakran csak a múlt vázát adják, a valódi tartalmat a személyes hagyatékok, azon belül is az egodokumentumok biztosítják. Jelen írás egy levéltáros szemével mutatja be egy 1962 és 1979 között keletkezett útinapló-sorozat forrásértékét. A primer források elemzésén keresztül feltárul, miként egészítheti ki a szubjektív narratíva az anyakönyvi adatokat, hogyan rekonstruálható egy egyéni kapcsolati háló, és miként válik egy hétköznapi spirálfüzet a mikrotörténeti kutatás és a családi emlékezet értékes dokumentumává.

bővebben