Jász nyelvemlék 1422-ből

A keletről jött jászok Magyarországon

2024. április
A Jászság jól körülhatárolható tájegység Magyarország térképén, a Tiszától nyugatra a Mátra hegység lábánál, a Zagyva és a Tarna folyók ölelésében fekvő ligetes alföldi táj. Ide telepedett le a 13. század második felében az alán eredetű jász nép, akik névadóivá váltak a vidéknek. Tanulmányunkban a jászok történetét mutatjuk be, az ezt követő Szakmai műhely rovatunkban a jászkun népességre vonatkozó kutatási lehetőségekről szólunk.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.

bővebben
Tanító őseink

Tanító őseink

A tanfelügyelőségi iratok a családtörténet-kutatásban
Talán nem magától értetődő, ha valaki tanügyi hivatalok iratait ajánlja forrásként a családtörténetkutatók figyelmébe, pedig a vármegyei tanfelügyelőségek levéltári anyagai nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akiknek felmenői között alsófokú iskolákban tanító pedagógusok voltak. E hivatalok fondjai ugyanis olyan személyi és munkaügyi iratokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek egy-egy pedagógus pályájának alapos feltárására vagy a már meglévő ismeretek kiszélesítésére. Írásunkban példaként a jász-nagykun-szolnok vármegyei iratokra támaszkodunk, előtte azonban áttekintjük a tanfelügyelői hivatalok rövid történetét és a fennmaradt iratok kutatásának lehetőségeit.

bővebben
Házasság Budán

Házasság Budán

Géra Eleonóra: Házasság Budán. Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686–1726 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések. Magyar családtörténetek: Tanulmányok 3.) MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Bp., 2019.


Géra Eleonóra a török hódoltság után betelepülő város családjait vizsgálja kötetében gazdag levéltári forrásanyag alapján. Törekszik minél szélesebb rétegek bemutatására, így – forrásadottságok miatt – a középpontban lévő polgárjoggal rendelkező családok mellett a polgárjog nélküli személyeket is megismerhetjük, köztük a szegényeket, s a más valláshoz vagy etnikumhoz tartozókat. A német polgárság mellett találkozhatunk itáliai gyökerű családokkal, magyarokkal, horvátokkal és szerbekkel is a kötet lapjain.

bővebben