A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük jelentkezzen be. Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Köszöntő
A szerkesztőség tagjai köszöntik a Tisztelt Olvasót a Családfa Magazin 2024/2. számának megjelenése alkalmával.
A keletről jött jászok Magyarországon
2024. április
A Jászság jól körülhatárolható tájegység Magyarország térképén, a Tiszától nyugatra a Mátra hegység lábánál, a Zagyva és a Tarna folyók ölelésében fekvő ligetes alföldi táj. Ide telepedett le a 13. század második felében az alán eredetű jász nép, akik névadóivá váltak a vidéknek. Tanulmányunkban a jászok történetét mutatjuk be, az ezt követő Szakmai műhely rovatunkban a jászkun népességre vonatkozó kutatási lehetőségekről szólunk.
További
További cikkek:
bővebben
Nyomtatásban is megjelent a Családfa Magazin 2024. évi 2. száma
Megvásárolható országosan a Lapker újságosainál (Inmedio, Relay), valamint a Tesco, az Auchan és az Interspar áruházaiban.
A gróf Andrássy család betléri ága
Betlér, Budapest, Homonna, Parnó, Tiszadob, Tőketerebes, Velejte – mi köti össze e településeket?
Ebben, a falvaktól mezővárosokon át Magyarország fővárosáig terjedő névsorban van egy fontos
összekötő kapocs: az Andrássyak. A 20. század közepéig valamennyi településen az Andrássy család
betléri ágának fontos uradalmi központjai és kastélyai, illetve palotái voltak. Tagjaik évszázadokon
át befolyásos szereplői Felső-Magyarország, sőt a 19–20. század folyamán Magyarország közéletének,
de emellett jeles művészetpártolók, műgyűjtők és szenvedélyes vadászok is voltak. A család legjelentősebb
személyisége, id. gróf Andrássy Gyula, a „szép akasztott” pedig elmondhatta magáról, hogy pályafutása csúcsán
nem csak Magyarország, de az európai politika meghatározó alakja is volt az Osztrák–Magyar Monarchia
közös külügyminisztereként. De hogyan jutottak el oda, hogy a magyar történelem ilyen meghatározó tényezőjévé
váltak és kik voltak a család legfontosabb tagja id. gróf Andrássy Gyula mellett?