A betléri Andrássy-kastély

A gróf Andrássy család betléri ága

2024. április
Betlér, Budapest, Homonna, Parnó, Tiszadob, Tőketerebes, Velejte – mi köti össze e településeket? Ebben, a falvaktól mezővárosokon át Magyarország fővárosáig terjedő névsorban van egy fontos összekötő kapocs: az Andrássyak. A 20. század közepéig valamennyi településen az Andrássy család betléri ágának fontos uradalmi központjai és kastélyai, illetve palotái voltak. Tagjaik évszázadokon át befolyásos szereplői Felső-Magyarország, sőt a 19–20. század folyamán Magyarország közéletének, de emellett jeles művészetpártolók, műgyűjtők és szenvedélyes vadászok is voltak. A család legjelentősebb személyisége, id. gróf Andrássy Gyula, a „szép akasztott” pedig elmondhatta magáról, hogy pályafutása csúcsán nem csak Magyarország, de az európai politika meghatározó alakja is volt az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztereként. De hogyan jutottak el oda, hogy a magyar történelem ilyen meghatározó tényezőjévé váltak és kik voltak a család legfontosabb tagja id. gróf Andrássy Gyula mellett?
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Patkó-rejtély I. – Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és halála

Patkó-rejtély I. – Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és halála

A dunántúli rablóvilág utolsó nagy virágkora a szabadságharc bukása és a kiegyezés közötti „zsandáros időkre” esett. Nehéz, sötét felhők jártak azokban az esztendőkben az ország felett. A zömében szökött katonákból és duhaj pásztorokból verbuvált csavargó bandák dicstelen működése nemcsak a közbátorságot, de az osztrák mintára kiépült csendőrség tekintélyét is alaposan megtépázta. 1862-re már ismét olyan gyakorivá váltak a fegyveres rablások és kegyetlenkedések országszerte, hogy a budai Helytartótanács több vármegyében is kénytelen volt a statáriális bíróság felállításáról rendelkezni, és egyúttal elhatározta: végleg felszámolja a törvényen kívüliek társadalmát.

bővebben
Egy tábornok élete – Vitéz Somkuthy József, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere

Egy tábornok élete – Vitéz Somkuthy József, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere

A honvédelmi miniszterek sorában a kevésbé ismertek közé tartozik vitéz Somkuthy József (1883–1961) neve, annak ellenére, hogy hosszú katonai pályafutása végén érte a kinevezés. A pályáját az Osztrák–Magyar Monarchiában kezdő katonatiszt karrierje az első világháború után, a Horthy-korszakban teljesedett ki. Alig másfél hónapig töltötte be miniszteri tisztségét, melynek lezárása is érdekes történet. Ebben nem kis szerepe volt Hermann Göringnek, a Harmadik Birodalom második emberének.

bővebben
Hogyan került Kossuth Lajos szőlője Nyíregyházára?

Hogyan került Kossuth Lajos szőlője Nyíregyházára?

TÖRTÉNETEK A KÁLLAY CSALÁDRÓL Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb politikusa, a reformkori liberális ellenzék és az 1848–49-es szabadságharc vezéralakja. Azonban bizonyára kevesen tudják róla, hogy egy általa adományozott szőlőtő még majd száz évvel a halála után is termett Nyíregyházán. A Kossuth által Kállay Ákos részére adományozott szőlőtőke Olaszországból került Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyére, azonban a nem mindennapi növény története hosszú évtizedekre a feledés homályába merült, míg az 1970-es években újra az érdeklődés középpontjába került. De ki volt Kállay Ákos? És hogyan került hozzá Kossuth szőlője?

bővebben